„Könnyebb egy jó genetikát eladni, majd könnyű szívvel hazatérni”- kezdte a zárt térben tartott fajtabemutatót Benák Péter. Mint elmondta,

Azt viszont érdemes figyelembe venni, hogy a lilahagymák kevésbé érzékenyek a sztemfiliumra.

A Bejo lilahagyma fajtái elsősorban a tenyészidő közepét fedik le. Egy igazi korai hibrid a Red Label, lombozata jól bírja a meleg nyarakat, már július közepén kiemelhető, induló fajtának ajánlják. Ezzel szemben legújabb hibridjük, a Red Lady a hosszabb tenyészidejű csoportba tartozik. Gömbölyű, hosszú tárolásra tökéletes hagymafejeket nevel.

A vörösök között megbízható termőképességével, jó tárolhatóságával érdemel figyelmet a Crockett. Egyenletes növényállomány, felálló lombozat jellemzi, a gépi munkákat, a szállítást jól tűri. Extra késői – akár 140 napos -, a szezon záró fajtája a Pantano. Augusztus végén – szeptember elején betakarítható, Magyarországon folyamatosan nő a vetésterülete.

– kezdte előadását Varga István. A szabadszállási Róna Szövetkezet kertészeti ágazatvezetője hozzátette, a finanszírozási vagy szervezési problémákkal küszködő gazdák magányos harcosként próbálnak megjelenni a piacon, az input költségek megháromszorozódtak az utóbbi években, s míg a nagyok tartják magukat, az 1-3 hektáros termelők fokozatosan eltűnnek. A vármegyében elterjedt a mikroöntözés, a területek legalább 60 százalékán ezzel a módszerrel juttatnak a növényeknek vizet. Előnye, hogy nagyon jól lehet tartani az 1-4 napos öntözési fordulót, a kiegyenlített kijuttatásnak köszönhetően jó lesz a kelés, a tőállomány, miután hűtési funkcióval is bír, megoldható vele a légköri aszály mérséklése. A szakember felhívta a figyelmet, hogy használatával nagyobb lesz a vegetatív felület, jobb minőségű a páncél és a szín. Ráadásul az óránkénti 5 milliméter víz kijuttatásával – szemben a más módszerekkel kiadagolt 30-40 milliméterrel – nincsen talajszerkezet romboló hatása.

„Ez talán az első év mankoceb nélkül”- mutatott rá Varga István, nem lesz könnyű a helyettesítés, ráadásul annak tükrében, hogy 12 éve nem volt a mostanihoz hasonló időjárás.

Tavaly magas páratartalmat mértek, ami jót tett a hagyma minőségének, hiszen az is köztudott, hogy a jó páncélzat a talajnedvesség és a páratartalom függvénye. Viszont 2023 áprilisában már megjelent a peronoszpóra, ami védekezésre kényszerítette a gazdákat. A gyomirtást korán, 1-4 leveles állapotban el kellett kezdeni, s hogy a növény ne károsodjon, adjuváns – Wetcit – használatára is szükség volt. A szakember véleménye szerint idén is számíthatunk a Peronospora destructor, valamint a Stemphyllium vesicarium megjelenésére.

A talajelőkészítésre nagy gondot kell fordítani, a nem megfelelő öntözés, a túlművelés, a defláció talajszerkezet romlásához vezet. Szabadszálláson letették a voksukat az ásógép mellett, ami után egy boronával tökéletes vetőágyat lehet készíteni.