0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 19.

Kulináris luxus: a világ öt legdrágább élelmiszere – 2.rész

Vörös arany. A növény, amely felhasználásának hagyományai az i.e. 2300-as évekig nyúlnak vissza. A sáfrány négy kontinensen a gasztrokultúra, a gyógyászat, a kozmetikai– és textilipar értékes alapanyaga, felhasználása azonban a gazdagok kiváltsága.

Kínában, valamint III. Alexandrosz makedón király katonai táboraiban, inkább gyógyhatása miatt örvendett nagy megbecsülésnek az egyszikű. Más kultúrákban, például a buddhista szerzeteseknél, vallási rituálékhoz használták ruha-, haj- vagy arcfestés céljából. A középkorban az ifjú házasok krókusz virágkoronákat készítettek, hogy elhárítsák az őrületet.

Hosszú évszázadokon át világszerte a gazdagságot és a magas társadalmi pozíciót szimbolizálta. Az európai gasztronómiába a X. században épült be közel-keleti kereskedők révén.

2024-ben a világ sáfrány-nagyhatalmai – Irán és India – után Spanyolország, Görögország és Olaszország is előkelő helyet foglal el az exportőrök rangsorában. Az Ibériai-félszigeten termelt La Mancha sáfrány a sáfrányminőséget szabályozó nemzetközi szabvány értékeinek etalonja.

Magyarország legnagyobb ültetvénye Székesfehérvár mellett, Úrhidán található Horváth Lénárd, a Magyar Sáfrányszövetség elnökének gazdaságában.

Hamisítás

A sáfrány a világ egyik leggyakrabban hamisított fűszere. Gyakori, hogy az egész formában árusított változat mellé más növényekből származó rostokat, például kukorica- vagy körömvirágszálakat csomagolnak. Tömegét különböző folyadékokkal – mézzel, olajokkal, glicerinnel – szokták növelni.

Az őrölt verziót édeskömény-, kurkuma- valamint paprikaporral ütik fel legtöbbször.

A jellegzetes, mélyvörös színt növényi vagy mesterséges színezékekkel, például eritrozinttal, tartrazinnal, roadmin B vegyülettel érik el.

A csalók nagyon nagy anyagi károkat tudnak okozni a jóhiszemű vevőknek, hiszen az esetek döntő többségében csak a kereskedőktől való távozás után, felhasználáskor fedezik fel, hogy átverték őket. Kóstoláskor az intenzív, keserédes esszencia helyett tompa ízvilág fogadja az étkezőket. A hamisítványok könnyedén tetten érhetők, ha az alábbi szempontokra odafigyel a vásárló:

  • Hitelesítés: csak megbízható forrásból származó, ellenőrzött, minőségi tanúsítvánnyal ellátott fűszert szabad megvásárolni.
  • Ár: az eredeti– ahogyan fent is szó volt róla – nagyon drága, ezért az arányaiban gyanúsan olcsó készítményekkel nem árt vigyázni.
  • Illat: a valódi sáfrány illata könnyed, virágos, enyhén mézes beütésű, a replikák azonban – az adalékok miatt – fémes, állott szagúak.
  • Szín: a szárított stigmák bíboros, barnás színűek, így mindenképpen gyanakodásra adhat okot, ha a fűszerben inkább a sárga és fehér árnyalatok dominálnak. Amennyiben biztosra szeretne menni valaki, érdemes próbát tennie. Forró vízben a hamisítvány azonnal kifakul és megfesti a folyadékot, az igaziból ugyanakkor hosszú percek alatt oldódik csak ki a festékanyag és a bibék sem veszítik el eredeti tónusukat.

Felhasználás

A sáfrány hasznosítása nagyon széles körű: évszázadok óta alkalmazzák Ázsiában, Európában, Afrikában és Amerikában illat-, festék-, gyógy- és fűszerként. Görcsoldó, étvágyjavító és vérnyomást serkentő hatása miatt egyes helyeken teaként fogyasztják.

Olyan tradicionális ételek alapanyaga, mint a milánói rizottó, az indiai curry, a spanyol paella, a marseille-i halleves és az iráni piláf. A modern magyar konyhában kevésbé honosodott meg.

Az az étel, amit már Igazságos Mátyás király udvarában is előszeretettel készítettek a szakácsok és napjainkban is ott gőzölög a tehetősebbek vasárnapi ebédlőasztalán, az a folyékony aranyként kavargó sáfrányos fácán- vagy tyúkhúsleves.
Ez is érdekelheti:
Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: