Nincsenek könnyű helyzetben a vadgazdálkodási szakemberek Nara környékén. Az itt élő szarvaspopuláció kulturális okokból több, mint egy évezrede oltalom alatt áll.
– írja a ScienceDaily.
Fotó: Pixabay
A környékbeli gazdálkodók számára egyre nagyobb kihívássá vált a termés megóvása az éhes patásoktól. Azonban a törvényi korlátozások és a pszichológiai kötődés megnehezíti a szarvasok gyérítését Nara környékén. Ezért a város vezetése annak érdekében, hogy megóvja a hagyományokat, valamint biztosítsa a gazdák megélhetését is, háromféle területet jelölt ki: védett, kezelt és buffer. A védett területen értelemszerűen nem nyúltak az állatokhoz, míg a kezelt részen aktív vadgazdálkodást folytatnak. A buffer, azaz átmeneti zóna biztosította az előbbi két terület elkülönítését. Azonban ez sem bizonyult elégnek, ezért igyekeznek még tudományosabb módon megközelíteni a problémát.
A megoldást keresve a Fukushima Egyetem egy olyan genetikai tanulmányt készített, mellyel felmérték a szent szika szarvasok populációjának genetikai összetételét.
„Az elsődleges célunk az volt, hogy feltárjuk a szent szarvasok egyedi genetikájára leselkedő lehetséges külső hatásokat. Ezek döntő fontosságú információk, melyek túlmutatnak a genetikán. A tanulmány tágabb célja a vadgazdálkodási kihívások-, és az átfogó természetvédelmi kérdések feltárása volt a cél” – magyarázza Shingo Kaneko docens, a Fukushima Egyetem Szimbiózis Rendszertudományi Karának professzora, aki kollégájával, Dr. Toshihito Takagi-val és csapatukkal együtt dolgozott a tanulmányon.
A csapat összesen négy területről 165 szarvasegyedtől gyűjtött genetikai mintákat Nara városában és annak közelében. A kutatás a mitokondrionális DNS-re (mtDNS) koncentrált, valamint mikroszatellit lókuszok azonosításának segítségével (SSR) mutatták ki a genetikai variációk területi eloszlását a vizsgált szarvaspopulációk között.
