Az olyan apró élőlényeknek, mint a gombák, baktériumok, algák és moszatok, fontos feladatuk van az élelmiszer-minőség javításában, a természetes aromák és színezékek előállításában, feldolgozásában. Mindezek nagyarányú tenyésztése már megszokott a sütő- és söriparban, borászatban. Az élesztők átalakítására számos géntechnológiai eljárás adott. A borászatban így lehetőség van a gyorsabb és megbízhatóbb fermentációra. Megakadályozható a bor mikrobiális megromlása, sőt akár minőségileg is jobb borok készíthetőek. A sörgyártásban a poliszacharid bontó képesség módosításával javítható a szűrhetőség, és alacsonyabb kalóriatartalmú lesz a végtermék. A tejiparban szintén egy módosított élesztőgombát alkalmaznak, így már több mint húsz éve állítanak elő tejoltó enzimet a sajt gyártásához. Korábban ezt az enzimet (rennin) a leölt borjak oltógyomrából állították elő.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság vizsgálata szerint  egyes gyártók által előállított sztívia édesítőszerek génmódosított élesztő felhasználásával készülnek. Az itthon kapható xilit tartalmú édesítőszerek túlnyomó többsége pedig GM kukoricából készül.

Továbbá genetikailag módosított peptideket, valamint fehérjéket használnak egyes szerek előállításához, azonban mindezek összhangban vannak az európai szabályozással. Természetesen a gyógyszerek esetében megengedőbb a szabályozás, mivel a kockázatnál nagyobb a várható haszon, vagyis hogy a beteg kigyógyul súlyos betegségéből.

Tehát akár tetszik, akár nem, a géntechnológia itt van közöttünk, és hiába a szigorú szabályozás egyes európai országokban, a világ a GMO felé mozdul el, amit nem tudunk teljesen kizárni az életünkből.