Így pontosan tudjuk, hogy Németországban valamivel több mint 2,5 millió forintban kerül egy hektár művelése 1,8 × 1 sor- és tőtávolság esetén. Bordeaux-ban ez valamivel több, 2,6 millió forint, ott 2 × 1 méteres térállással dolgoznak. Új-Zéland a legdrágább, ott 3,5 millió forint a ráfordítás 2,4 × 1,5 méteres térállásnál, és Chile a legolcsóbb, ahol ez a szám 1,5 millió forint, illetve 2 × 1,2 méter a sor- és tőtávolság. Magyarországon nincs erre vonatkozó adat, mutatott rá Lukácsy György, a MATE Szőlészeti és Borászati Intézetének adjunktusa.

Az élőmunka-ráfordításban különbség van a művelési módok között és a költségek arányában is. Az előadó számításai azt mutatják, hogy az alacsonykordon művelési módnál magasabbak a költségek, mint a Guyot-művelésnél. De ez csak az egyik összetevő, nagyon fontos például a munka hatékonysága, ami nálunk még messze nem tökéletes, és a hatékonyság rovására megy. Ha nem töltik ki teljesen a munkaidőt a dolgozók, ha nem megfelelő sebességgel végzik a műveleteket, ha nem ideálisak a munkakörülmények, ezek mind-mind a rontják a gazdaságossági mutatót. De ez nagymértékben a munkaadó felelőssége is, akin szintén sok múlik. Foglalkozni kell a dolgozókkal, szögezi le az adjunktus.

Szerinte a kisebb létszámú, 6-9 főből álló brigád az ideális, akik a teljesítmény alapján kapják a bérüket, mindig a leglassabbhoz igazodva. A jelenlegi tapasztalatok azt mutatják, hogy Magyarországon a 8 órás munkaidőből jó, ha 5,5 órát töltenek konkrét munkavégzéssel a dolgozók a szőlőben, és ezzel lassan elérjük a 12 eurós órabért, ami nem mondható hatékonynak. Lukácsy György számításai szerint egy hektár alacsonykordon művelés 2024-ben várható kézimunkaköltsége szüret nélkül 400 ezer, a Guyot-művelés esetén 314 ezer forint.

Egyre többen gépesítenek az ültetvényekben és gondolkodnak azon, hogy milyen eszközöket vásároljanak a műveléshez. Egy erőgép és előmetsző beszerzésének költségeit hozta példaként az előadó; 20 hektáros birtok esetén 9 és 10 év amortizáció mellett hektáronként 61 200 forintos költséggel kell számolni, viszont 10 hektáros birtoknál 11 és 12 éves amortizáció mellett ez a költség már 94 727 forint. Következtetése az, hogy 80 hektárnál kisebb birtokméret esetén nem éri meg gépesíteni, a szükséges eszközök bérlése sokkal gazdaságosabb.

Ha a szőlőtermelők nem terveznek, nem végeznek előzetes számításokat és nem foglalkoznak a hatékonyság növelésével, akkor Európában mi fogjuk a legdrágábban termeszteni a szőlőt, a bort pedig sajnos mi adjuk el a legolcsóbban, összegezte Lukácsy György.