Figyelni kell azonban a szemcseméretre (ideális a 2 mikron) és arra, hogy az anyag egyenletes filmréteget képezzen a leveleken. Ez a film visszaveri a napsugarakat, így megvédi a leveleket a káros hatásoktól, viszont nem zavarja a fotoszintézis folyamatát. Egyetlen hátránya, hogy az eső lemossa, ezért utána meg kell ismételni a permetezést.

A kísérletek azt mutatták, hogy a kijuttatás után még 80 nappal is volt hatása, ha nem jött közbe egy nagyobb eső, a kaolinréteg 3-6 °C-kal csökkenti a levelek hőmérsékletét. A kísérleteket tovább folytatják, és azt vizsgálják, hogy milyen hatással van a kaolinoldat a szőlőfürtökre. Az eddigi eredmények biztatók, de még nem minden kérdés tisztázott.

Összességében ez a technológia hatékonynak bizonyul az abiotikus stressz enyhítésében, fokozza a sugárzás visszaverődését, a levelek hűtését, és növeli a vízhasználat hatékonyságát. Megfelelő stratégiának tűnik a száraz és félszáraz területeken, ahol a fotoszintetikusan aktív sugárzás felülmúlja a működés képességét, szögezte le a kísérletet vezető szakember.

Nem cserélnek fajtát

A francia Champagne borvidéket sem kíméli az éghajlatváltozás, a 34 ezer hektár szőlőültetvényen elsősorban pezsgőfajtákat termesztenek, főként Chardonnay-t és Pinot noirt. A pezsgőkészítéshez legfontosabb a szőlő tökéletes savszerkezete, amit szeretnének mindenképpen megóvni a termelők. Alkalmazkodni kell az új klímakihívásokhoz, mondta Antoine Roland-Billecart, a Billecart-Salmon Champagne- ház egyik tulajdonosa.

Ez a stílusuk, amiről az egész világ ismeri őket, amit más fajtákkal nem tudnának elérni. Ezt kell megőrizni a megváltozott viszonyok között is, érvelt a pezsgőház tulajdonosa. Szerinte nagyon fontos a terroire jellege, az ottani mészkő alapkőzeten kialakult talaj jó nedvességtartó, a szőlő mélyre nyúló gyökerei elegendő vízhez jutnak, és úgy is nevelik a szőlőt, hogy minél mélyebbre ereszkedjenek a gyökerek, akár 15-20 méterre. Úgy gondolják, hogy a szőlő alkalmazkodni fog a változásokhoz, igaz, ehhez több évre van szükség. Figyelembe veszik, hogy lerövidül a vegetációs időszak és korábban lesz a szüret a savak megőrzése érdekében.

Bevett gyakorlat, hogy szüretkor a szőlőt úgy kezelik, hogy megtartsa a legfontosabb tulajdonságait. Préselés előtt 10-15 °C-ra hűtik, és a mustot hidegen tartják, stabilizálják, hogy megőrizze egyéniségét, majd az erjedés is 13-14 °C-on történik, nagyon lassan. Így marad meg a bor struktúrája, frissessége, gyümölcsössége.

Mennyibe kerül?

Napjaink szőlőtermesztésére nemcsak a klimatikus viszonyok megváltozása, hanem a munkaerő egyre komolyabb hiánya, valamint a dolgozókra fordított költségek jelentős növekedése is hat. A termelés gazdaságosságának fenntartásához elengedhetetlen a kézi és a gépi munka megfelelő szervezése, hatékonyságának növelése.