0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. október 3.

Zöldség-gyümölcs: mennyiségben csökkent, értékben nőtt a forgalom

A zöldség-gyümölcs kereskedelem helyzetének, változásának ismertetése mindig kiemelt szerepet kap a Zsendülés kertészeti konferencián.

A védjegynek közvetlen hozzáadott értéke van, mert széles körben ismert, a fogyasztó bízik benne, a kereskedelmi partnerek elvárják, elismerik, és kiemeli a terméket a piaci kínálatból. Talán ez magyarázza, hogy idén már 251 vállalat 5515 terméke (több mint 80%-a élelmiszer) használja a Magyar Termék védjegyeket. Egyre magasabb szintre emelik ezen termékek közös marketingjét, kommunikációját is, a plakátok, tévéreklámok, üzletlánci akciók, online és közösségi médiás, fesztiváli és sajtómegjelenések több száz millió forintos értéket képviselnek a partnereknek. Ráadásul mivel általában közösségi finanszírozásúak, kedvező a részvételi díj, sőt ingyenes kampányokat is szervez a kft. a partnerek számára a saját márkatermékük megjelenítésével.

A közös munka eredménye visszaköszön: a Magyar Termék Nonprofit Kft. felmérése szerint a lakosság 45%-a úgy véli, hogy a Magyar Termék védjegy biztonságot ad a választásnál, és 74%-uk keresi a magyar védjegyes áruk promócióit.

Kiváló minőség, innováció

Nobilis Márton Pál: A fenntarthatósághosszú távú befektetés
Nobilis Márton Pál: A fenntarthatóság
hosszú távú befektetés

Nobilis Márton Pál, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára előadásában hangsúlyozta, hogy a zöldség-gyümölcs ágazat szereplőinek is kötelességük a fenntarthatóságra törekedni. Azzal ugyanis nemcsak a környezetünk védelmét szolgálják, hanem gazdasági előnyökhöz is juthatnak. Emellett a fenntarthatóság előmozdítása társadalmi felelősségvállalásunk része is, ide tartozik egyebek közt a munkavállalók megbecsülése, egészséges munkakörülmények biztosítása, a helyi közösségek támogatása.

Az innovatív és precíziós technológiák alkalmazása, a robotizáció a kertészetben is hatékonyabbá teszi az erőforrások felhasználását, és ezzel szintén hozzájárul a fenntarthatósághoz, miközben szintén gazdasági előnyökkel jár.

A piaci viszonyok értékelésekor az államtitkár kiemelte, hogy a hazai firsspiaci zöldség- gyümölcs forgalom 65-70%-át fedik le a kiskereskedelmi láncok, melyek beszállítói jellemzően a termelői értékesítő szervezetek, valamint a zöldség-gyümölcs nagykereskedők. A többi értékesítési csatornát (utcai árusok, kispiacok, kisboltláncok, zöldség-gyümölcs boltok), főként a nagybani piacokon keresztül látják el, kisebb részt közvetlenül szállítanak be a termelők.

Az elfogyasztott friss gyümölcs 40-45%-a származik külföldről, ennek nagyobb része déligyümölcs. A zöldségekből az import aránya 20-30%, főként a hazai szezonon kívül érkezik sok külföldi áru. Kevés hazai zöldség-gyümölcsöt kínálunk egész évben, a legtöbb termék szezonja viszonylag rövid, 1,5-3 hónap. A hazai kínálatot a szabadföldi termékek esetében nagyban befolyásolja az időjárás, és a káresemények nemcsak rövidtávon, a kínálat csökkenésével hatnak az árakra, hanem hosszabb távon is, hiszen a növekvő termesztési költségeket (pl. növényvédelem, fagyvédelem) szeretnék visszakapni a termelők. A hazai árakat ugyanakkor mindenek­előtt a külföldi termékek árai határozzák meg.

Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: