A háztartások által megvett mennyiség és az átlagár változása egyértelműen ellentétesen mozdult az előadó által bemutatott paradicsomnál, paprikánál, burgonyánál, 2022 óta azonban az áremelkedés ellenére megtorpant a mennyiség csökkenése.
Gyümölcsértékesítésben szintén a Lidl penetrációja a legnagyobb, hozzávetőleg 73%, és fokozatosan növekvő forgalommal az első helyen áll. A láncok sorrendje a zöldségforgalomhoz hasonló, és bár a zöldségesek és a piacok penetrációja már csak 37%, az eladott mennyiséget tekintve továbbra is a második legnagyobb értékesítőhelynek tekinthetők. A négy legnagyobb mennyiségben vásárolt gyümölcs közül az előző évektől eltérően tavaly már az alma vezetett (kb. 61 ezer tonna), a második helyre csúszott vissza a banán (55 ezer tonna), a harmadik a narancs (24 ezer tonna), a negyedik pedig a mandarin (15 ezer tonna) volt. A drágulással pedig ezeknek a forgalma is egyenes arányban csökkent.
A táplálkozási szokásokat is vizsgálja a GfK, és arra jutottak, hogy az utóbbi években újra felértékelődött az ár szerepe.
A vásárlási szempontok közül 2021-hez képest 4%-kal csökkent a jelentősége, de még mindig az első helyen áll 71%-kal a szezonalitás. A háztartások 62%-a inkább friss zöldséget-gyümölcsöt vásárol a fagyasztott és a konzervtermékek helyett, bár ez esetben már 10%-os a csökkenés. 60% vélekedik úgy, hogy naponta legalább egy adag zöldséget vagy gyümölcsöt eszik, és majdnem ennyien jelezték, hogy elvből nem vennének génmódosított élelmiszereket. 44% nagyon igényesnek tartja magát az étel és ital minőségével kapcsolatban, de csak a háztartások 30%-a jelentette ki, hogy nem takarékoskodik a minőségen. A bio- és mentes termékeket eddig sem sokan részesítették előnyben, és az ilyen termékekhez ragaszkodók aránya tovább csökkent, 17%-ra.
Nem mindig jobb, de drágább a hazai
A magyar termékekről is kérdezték a háztartásokat. Kiderült, hogy a hazai terméket leginkább mézből, húsból, tojásból és zöldségből-gyümölcsből keresik, és többségükben van érzelmi kötődés hozzájuk. A válaszadók csaknem 80%-a gondolja, hogy vásárlásunkkal erősítjük a hazai gazdaságot. Még mindig 64% szerint azonban a magyar termék sokszor drágább a külföldinél, miközben csak 40% véli, hogy ezt indokolja a jobb íz, még kevesebben pedig azt, hogy az importnál magasabb minőségűek. Ezért is kiemelkedő jelentőségű annak a kommunikációja, hogy milyen pluszt tudnak nyújtani a hazai termékek, hangsúlyozta Turcsán Tünde.
A visszatartó okok közt első helyen szerepel, hogy a biotermékeket még mindig túl drágának vélik (78%), illetve szigorúbb szabályozást várnának (73%), 50%-uk szerint pedig a biocímke csak marketingfogás. Majdnem ennyien gondolják, hogy nem képvisel annyival magasabb minőséget, mint amennyivel drágább, 45% szerint nehéz eligazodni a bio/natúr/organikus/öko jelölések közt.
