Idén is több kiskereskedelmi lánc képviselője, nagy- és külkereskedő mondta el véleményét a témában elhangzott előadások után.
Ausztriában mindössze 14, Csehországban 23,6, Szlovákiában 24,3, Lengyelországban pedig 26,5%, tudtuk meg Turcsán Tündétől, a Consumer Panel Hungary GfK ügyvezető igazgatójától. A háztartások körében végzett felmérésük azt is megmutatta, hogy az FMCG-termékek kiskereskedelmi forgalma 2022-höz képest 17,2%-kal nőtt tavaly. Nagyjából ugyanannyiszor jártunk boltba a két év alatt, a vásárlásonkénti költés pedig az inflációval együtt növekedett, hozzávetőleg 16%-kal. Nagyobb a változás abban, hogy az akciós termékek részesedése 32%-ra ugrott (+4,5%), és a kereskedelmi márkák részaránya is erősödött az utóbbi két évben, tavaly 35,4% volt.
Kisebb kosarak, elsődleges az ár
A 17,2%-os értéknövekedést az eredményezte, hogy összességében az árak nagyjából 23%-kal nőttek, mennyiségben pedig 5,4%-kal vittünk kevesebb terméket haza. Az év első felében inkább az olcsóbb termékekhez nyúltunk, a második felében pedig a mennyiséget is csökkentettük.
A gyümölcs forgalmának növekedése valamelyest elmaradt az FMCG-termékekétől, 16,7% volt, a zöldségeké még ennél is kicsivel kevesebb, 16%. A vásárlási gyakoriságában az látszik, hogy gyümölcsöt valamivel többször (+4,2%) vettek a háztartások, mint egy évvel korábban, zöldséget körülbelül ugyanannyiszor. Alkalmanként pedig gyümölcsre és zöldségre 12 és 15,6%-kal költöttünk többet, mint tavalyelőtt, a növekedés tehát elmaradt az inflációtól.
Tavaly már a teljes költés 36%-a a diszkontokhoz került, zöldségértékesítésben az arányuk 44, gyümölcsből 41%. Az FMCG-forgalomból a zöldség hozzávetőleg 7%-ot tesz ki, a gyümölcs pedig annak a felét (3,5%). A kiskereskedelmi láncok közül ezek az arányok kiemelkedően magasak a Lidlben, a zöldségértékesítés adja az FMCG- forgalom közel 10%, a gyümölcs a 4,5%-át, az Aldinál ez a két adat szintén az országos átlag feletti, 8,4 és 4,6%, a Pennynél pedig 8 és 3,5%, ezektől elmarad a többi lánc. A Sparban a zöldség részesedése a forgalomból 6,7%, a gyümölcsé 3,7%, a Tescónál pedig 6,5% és 3,3%.
Országosan fokozatosan nőtt az utóbbi években a zöldség-gyümölcs vásárlására költött összeg, a hazavitt mennyiség azonban csökkent. A zöldségforgalom értéke tavaly már meghaladta a 366 milliárd forintot (2018-ban 226 milliárd forint volt), a megvásárolt mennyiség azonban mintegy 543 ezer tonnára esett a 2018-as 603 ezer tonnáról, bár 2022-höz képest szinte nem változott. Gyümölcsből az öt év alatt enyhébben csökkent a mennyiség, 327 ezer tonnáról 287 ezer tonnára, és az évek között hullámzást figyelhetünk meg. A költés viszont fokozatosan nőtt, a 2018-as 128 milliárdról 189 milliárd forintra.
A penetrációt tekintve, azaz hogy a mintegy 4 millió hazai háztartásnak hány százaléka vásárol zöldséget az egyes kiskereskedelmi láncokban, a GfK felmérése szerint ugyancsak kiemelkedik a Lidl.
A Penny- ben szintén mind többen vesznek zöldséget, a háztartások 64%-a, és rohamosan nőtt az értékesített mennyiség. Eközben a Tesco penetrációja csökkent, tavaly 60% volt, hasonló, mint a szinten maradt Sparé, az Aldié viszont 52%-ra nőtt. A zöldségboltokat és a piacokat egyre kevesebben keresik fel (penetrációjuk összesítve 43% volt 2023-ban), és az összesen eladott zöldség mennyisége alapján a Lidl már megelőzi őket, de azért a második helyen állnak, őket a Penny követi.
