Vélemények a fenntarthatóságról
Azt is megkérdezték, mi lenne a legfontosabb teendő a fenntartható élelmiszer-ellátáshoz. A válaszokon egyértelműen érződik a tudatosság, 85% szerint ugyanis ehhez a pazarlás mérséklése elengedhetetlen, 79% szerint a hulladékot kell csökkenteni, 55% a zöldség-gyümölcs termelés növelését, 54% a csomagolás csökkentését tartja szükségesnek, 53% szerint segít a fenntarthatóságban a rövid ellátási láncú élelmiszertermelés. A saját szerepükre is kíváncsiak voltak a fenntarthatóság növeléséhez, és ennél külön nézték a magyar lakosság mintegy 30%-át adó ökotudatos vásárlók véleményét. Tanulságos, hogy az eredmények hasonlóak lettek, azaz még ez utóbbi csoport harmada is úgy válaszolt, hogy többet tenne a környezetért, de nem tudja, hogyan. Mindkét csoportnak körülbelül a fele szerint sok általa használt termék környezetbarát változata túl drága, a válaszadók harmada azt felelte, hogy a gazdasági, társadalmi gondok miatt az utóbbi időben nehezebben tud fenntarthatóan cselekedni, és a csoportok mintegy ötöde úgy véli, hogy az általuk használt környezetbarát termékek nem működnek elég jól.
A fenntarthatóságról szóló edukációban tehát nagyon le vagyunk maradva, és a jelenlegi gazdasági helyzet felülírja a zöld törekvéseket, foglalta össze a tanulságot Turcsán Tünde.
Hogy látják a kereskedők?A kerekasztal-beszélgetésen részt vevő kereskedők közül Kóra Gergely, a Spar zöldség-gyümölcs szortimentmenedzsere a magyar termékek kapcsán arról számolt be, hogy tapasztalataik szerint manapság a vevőiknek csak a szűk rétege értékeli azokat. Patus Gábor, az Auchan stratégiai beszerzője szerint a hazai zöldségnek, gyümölcsnek egyedül az ízét, illatát vélik jobbnak a vásárlók, az ár azonban nagyban befolyásolja a döntéseiket. A nemzetközi piacon még ennyire sem érdekes a zöldség-gyümölcs származása, ott tökéletes a verseny, csak két dolog számít, az ár és a minőség, mondta Majtényi Bernát, a külkereskedő Garten Kft. társtulajdonosa arra a kérdésre, hogy kell-e a magyar zöldség-gyümölcs külföldön. Az árfigyelő rendszer és a kötelező akciózás minden kereskedelmi láncot erősen érint. Közös vélemény, hogy az valóban kedvez a fogyasztóknak, bár a rendszerben csak árakat látnak és minőséget nem, ami árnyalja a képet. Az akciózással még szorosabbá vált verseny pedig például a burgonya minősége esetében rossz tendenciát indított. Nobilis Márton Pál államtitkár szerint az infláció mérséklődésével a közeljövőben kivezetésre kerülhet a kötelező akciózás és az árfigyelő rendszer. A rendszeresen kifogásolt magas áfa kapcsán pedig elmondta, hogy a teljes zöldség-gyümölcs kínálat egységes áfa-csökkentésére nincs nyitottság, de két-két zöldséggel és gyümölccsel el lehetne kezdeni a folyamatot, várják a javaslatot a FruitVeB-től. Apáti Ferenc, a szakmaközi szervezet elnöke szerint rajtuk semmi sem múlik, két-két zöldségre és gyümölcsre kiszámítják az áfa-csökkentés közgazdasági előnyeit, és benyújtják az érintett minisztériumoknak. Az biztos, hogy első körben olyan fajokat kell kiválasztani, amiből nagy az importnyomás, mert a külföldi árukkal való versenyképességünket rontja leginkább a kirívóan magas, 27%-os áfa-kulcs, illetve amelyeknél magas a szürkegazdaság aránya, mert tisztítani kell a piacot. Vitathatatlan, hogy a kiskereskedelemben eladott zöldség-gyümölcs mennyisége csökkent, bár a forgalmi érték nőtt. Néhány termékből azonban a jövőben sem várható a fogyasztás további emelkedése, ezért a hazai kiskereskedelmi láncok a szezon meghosszabbításában látnák a lehetőségeket ahhoz, hogy például több hazai paradicsomot vagy paprikát értékesítsenek, mondták arra válaszul, hogy az újonnan épülő üvegházak termékeire lesz-e itthon piac. A külföldi szállítást is megkönnyítené a választék bővítése és a betakarítási időszak meghosszabbítása, emelték ki a külkereskedők. Időablakokban tudunk szállítani, és az észak-afrikai zöldség-gyümölcs nem a mi malmunkra hajtja a vizet, mert szinte egész évben szállítanak. A támogatásokkal megvalósuló kertészeti beruházásoknál ezért célszerű lenne a fóliás termesztést is bővíteni például paprikából, a nem korszerű berendezésekben ugyanis nem lehet jó minőséget elérni, pedig jó lenne még augusztusban is exportálni, hangsúlyozta Majtényi Bernát. A csomagolás kapcsán már „elmentek a falig”, az exportban a kartont már leváltotta a pool rekesz, a tálka megszűnt, kötelező lebomló fóliát használni, a papírból pedig csak az FSC-védjegyes, azaz a felelős erdőgazdálkodásból származó az elfogadott. |
Ismerik, bíznak benne
Kapcsolódva az előző előadáshoz, a Magyar Termék Védjegy csoport értékesítési előnyeiről beszélt Benedek Eszter. A 2006-ban alakult Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta, hogy a célok kezdettől ugyanazok: könnyű és egyértelmű legyen a hazai árukat beazonosítani, növekedjen a magyar termékek népszerűsége, kereslete, és ehhez támogassák a védjegyhasználókat.
Az előadó szerint a nehéz piaci környezetben még inkább felértékelődött a magyar terméket gyártók támogatása. Bár tapasztalatuk szerint is nagyon árérzékenyek a vásárlók, kizárólag az ár csökkentésével egy márka sem tud fejlődni.
Igazából hat védjegyet tartalmaz a csoport: a magyar termék 100%-ban magyar alapanyagból készül, a hazai termék összetevőinek több mint a fele magyar, a hazai feldolgozású termék összetevőinek többsége külföldi, a magyar szolgáltatásnak 75%-nál magasabb a magyar hozzáadott értéke, a kiváló termék kiemelkedő minőségével tűnik ki a kínálatból, a zöld termék pedig környezetbarát tulajdonságokkal rendelkezik.
