A bab a kakaóbab „rokonának” tekinthető, magyarázta a növénytudós dr. David Salt, aki Ross Newton és Kit Tomlinson társaságában alapította vállalatot. Ők pedig mindketten csokoládéval foglalkozó szakemberek.
„Amikor a vicilin lebomlik, és a peptideket megpörkölik, csokoládés ízt kapunk” – mondta a Forward Fooding nemrégiben Londonban tartott élelmiszer-technológiai rendezvényén.
A lóbab szintén vicilintartalmú, ezért a Nukoko egy szabadalmaztatott „a babtól az édességig” eljárást alkalmaz, hogyelőállítsa ugyanezt a csokoládés ízt. A helyben beszerzett bab ellenőrzött erjesztési folyamaton megy keresztül, hogy létrehozzák a kakaóízt. Ezt követően szárítják majd pörkölik és porrá őrlik, melyet aztán a csokoládétermékek előállításához használnak fel – legyen szó csokoládéról, fondantról vagy forró csokoládéról. A csokoládé előállításához természetesen egyéb összetevőket is használnak: zsírokat, cukorlecitint, tejport.
A szabadalmaztatott technológia lehetőséget teremt arra is, hogy a Nukoko különböző ízeket fejlesszen ki. Dr. Salt szerint a költségek szempontjából a végtermék olcsóbb lehet, mint a tömegpiaci csokoládé – ha nagy mennyiségben gyártják.
Bevált recepten miért változtassunk?
A Statista 2022-es globális fogyasztói felméréséből kiderült, hogy a csokoládé népszerű Európában és az Egyesült Államokban, Ázsiában viszont más édességekre szavaznak a vásárlók.
Ezzel szemben Indiában például az egy főre eső fogyasztás csupán 1 kilogramm volt, míg Kínában ennél is kevesebb, mindössze 20 deka.
Ha pedig egy élelmiszer ennyire népszerű, minek azon változtatni? – merül fel a kérdés. Dr. Salt elismeri, hogy az ötlet „eléggé őrült”, de úgy véli, hogy a jelenlegi ágazat fenntarthatatlan, és nem is elsősorban az emberi jogi aggályok miatt, hanem mert a a kakaóbab termesztése a klímaváltozás következtében csökkenni fog.
Már most is emelkedik a kakaó ára, de ha kevesebb lesz belőle, az olcsóbb kakaós szeletek ára is az egekbe szökne. Vagyis szükség lehet az alternatívákra.
„Az előrejelzések szerint az éghajlat változásával, különösen a kakaó nagy részét termesztő területeken – főként Nyugat-Afrikában – csökken a termelékenység” – magyarázta a társalapító.