A Minnesotai Egyetem szarvasmarhákra specializálódott állatorvosa, Joe Armstrong szerint nagyon fontos, hogy a telepeken dolgozók megfelelő védőfelszerelést viseljenek. Ebbe beletartozik az maszk és a védőszemüveg. A legnagyobb rizikó ugyanis a tejelő állások takarítása. A legtöbb gazdaságban magasnyomású vízsugárral takarítják ezeket, amivel a vírus a levegőbe kerülve jobban tud terjedni.
A madárinfluenza vírusát először 1997-ben mutatták ki emberekből, amikor is több százan haltak meg, mégis nehezen fertőz meg minket. Ennek oka, hogy másféle cukrok borítják az emberi és a madársejtek receptorait. Azonban a madarakéhoz hasonlóak találhatók a szemünkben, ami magyarázza a kötőhártya-gyulladást.
– mondja Thijs Kuiken, az Erasmus Medical Center madárinfluenzára szakosodott patológusa. A kutató arra is rámutatott, hogy a fejést végzők vannak különösen veszélyben, mivel hallott olyan esetekről, amikor a tejben különösen magas volt a vírus koncentrációja.

Fotó: Csatlós Norbert
A legfontosabb feladat továbbra is a vírus további terjedésének megakadályozása. A legtöbb országban a madárinfluenza megjelenésével a baromfi-telepeken ki kell vágni a teljes állományt. A szarvasmarhákra azonban egyelőre szó sincs ilyen intézkedésről. Már csak azért sem, mert egyetlen tehén értéke akár az 1 millió forintot is megközelítheti. Ráadásul a betegség lefolyása is sokkal enyhébb, ellentétben a szárnyasokkal, ahol minden esetben halálos.
Széles körben alkalmazott ugyanis a gyakorlat, hogy télen délre utaztatják az állatokat, majd nyárra visszaviszik őket északra. Emellett Armstrong szerint ennek igen kevés hatása lenne, tekintve hogy a vírus fő terjedési útja a vadmadarak vándorlásával függ össze.
„Igen meglepő lenne, ha nem lenne már mindenhol ott <a madárinfluenza vírusa>” – mondta, és rámutatott, hogy milyen nehéz kívül tartani a vadmadarakat a gazdaságokból. „Meg kell védenünk az embereket, de emellett vigyáznunk kell rá, hogy ne bénítsuk meg az ágazatot sem.”