A tárolt trágya nagy mennyiségű vizet tartalmaz (60-80%), ami túl sok ahhoz, hogy a biomassza jól égjen. Ha azonban a nyersanyag száraz, olyan nagy termelésű energiaforrást hoz létre, hogy érdemes lehet energiát fektetni a szárítására és kemencében való elégetésére.
Az energetikai mérlegek és a laboratóriumi mérések azt mutatják, hogy a páratartalom elszívásához szükséges hő magából a lótrágya égésének a folyamatából származtatható.
Más szóval, amint a mérnökök finomhangolják a gyakorlati részleteket, a száradás előtti égetési folyamat hatékony ciklussá válhat, trágya alapú tüzelőanyagot használva a következő trágya adag szárításához.
A tárolási módtól függetlenül magas nedvesség és fűtési potenciál
Egy olasz kutatócsapat négy különböző olaszországi istállóban tárolt lótrágyán végzett laboratóriumi vizsgálatokat, hogy megtalálja a módját, hogyan profitálhatnak a világszerte évente előállított közel 800 millió tonna lótrágyából. Néhány adagot kint tároltak; néhányat bent. Egy részét napokig tárolták; volt, amit pedig évekig.
A tárolási időktől és módszerektől függetlenül az összes trágya – amelyet forgács alommal kevertek – lényegében azonos nedvességtartalommal és tüzelőanyag-potenciállal rendelkeztek, bár a régebbi trágya fokozatosan elvesztette széntartalmát, és így fűtőpotenciálját is – állapították meg.
A leolvasások eredményei magasak voltak, mind az üzemanyag-potenciál, mind a nedvességtartalom tekintetében.
A szárítatlan trágya fűtőértéke viszont rendkívül alacsony – a száraz érték kevesebb mint 30%-a.
A trágya magas víztartalma a tiszta ürülékkel együtt eléri a 80%-ot is, és apránként csökken, ha egyre nagyobb mennyiségű almot kevernek hozzá. (Bioüzemanyag előállításának céljából a faforgács a megfelelő alom a szalma helyett).
Azonban ez csak egy része a problémának. A trágya szárítása is bonyolult, így még évekig tartó száraz tárolás után is megőrzi nedvességét.
A trágya felfűtésével a halom külső rétegei kiszáradnak, a belső rétegek azonban nem – a hőmérséklet növelése pedig nem gyorsítja a szárítási folyamatot. A trágyakupac magja lényegesen hűvösebbnek tűnik, mint a külső, még akkor is, ha kemencében 100°C-ot (212°F) meghaladó hőmérsékletre hevítik.
