Ha ősszel nem szedjük ki, akkor áttelel, és még tavasszal is mutatós, de a második évet követően megcsúnyulhat. Kevés betegsége van, így a hamvaska növényvédelme aránylag kevesebb fertőzésre is irányul.

Neve többször változott, régen még Senecio cineraria néven szerepelt, később pedig Senecio maritimus volt, majd Jacobaea maritima, ma Senecio bicolor a hivatalos tudományos neve, magyarul hamvaskának nevezik.

Virágzását második éves korától kezdi, de addigra kicsit „szétesik”, formáját veszti a növény. Tehát első évben egy szép tömött, dús hajtásrendszerű levéldísznövény. Ha alacsonyabb méretű, hibátlan küllemű növényt szeretnénk, érdemes minden évben újra telepíteni.

Az egész hajtásrendszer ezüstfehéren molyhos, felületét nemezes szőrök borítják. Tőlevélrózsát alkotó tojásdad levelei szépen szeldeltek, az alsók karéjosak. A felső levelek fajtától függően karéjosak, erősen karéjosak, vagy erősen szeldeltek.

A hazai szakirodalom szerint jelentős kártevője, kórokozója nem ismert, de a növényvédelmével kapcsoltban néhány kórokozóra szeretném felhívni a kedves olvasó figyelmét.

A szárazságtűrő növények esetében, mint amilyen a hamvaska is, ez a leggyakoribb kár. Az élettani betegség nehezen gyógyítható. Esetleg megmenthetjük a növényt, ha a gyökérnyak köré kavics-tőzegkorpa keveréket teszünk. Ilyenkor ugyanis az elrothadt gyökerek helyett újak képződhetnek.