A kálium és a barack

A csonthéjasok termesztése során me­szes talajon a magnézium, a vas és a cink pótlására kell figyelni. A vas 5,5-6,5 közötti pH-tartományban vehető föl optimális mértékben, ha ennél lúgosabb a talaj, hektáronként 10 kilogramm vaskelátot adjunk tápoldat formájában. Túlöntözésnél is előfordulhat a vashiány, figyelmeztetett a szaktanácsadó.

A csonthéjasok levélben mért optimális tápelem-ellátottságát a táblázat tartalmazza. Cseresznye és meggy esetében káliumból kétszer annyi vagy ugyanannyi kívánatos a levélben, mint nitrogénből, a kajszinál és őszibaracknál pedig háromszor annyi, ugyanis különösen káliumigényes gyümölcsfajok. A cseresznye és meggy ezenkívül sok kalciumot is igényel, a káliumhoz mért arányuk levélben el kell érje a 0,3-at, de lehet ugyanannyi is, mint a kálium.

A káliumigényes kajszi és őszibarack esetében nem szabad elhanyagolni a nitrogénpótlást sem, többször kis adagban érdemes kijuttatni hektáronként összesen 100 kilogramm hatóanyagot. Először márciusban adjunk 20-30 kilo­grammot, és a korai fajtáknál áprilisban juttassuk ki az utolsó adagot.

Magnéziumhiány akkor lép fel, ha sok a kálium és kevés a nitrogén, ellensúlyozására ásványi magnéziumot, keserűsót használhatunk. Foszforból nincs szükség nagy mennyiségre, sőt a kajszi és az őszibarack érzékeny a sok foszforra, akkor nem jutnak elég cinkhez. Érdemes rézpótló lombtrágyát is adagolni a számukra, aminek növényvédelmi mellékhatása van, részben kiváltható a rezes permetezés, ami könnyen perzselhet. Amúgy minden növényvédelmi kezeléskor érdemes lombtrágyát is kijuttatni, hogy a rügydifferenciálódás idején, ami a legtöbb fajtánál egybeesik a termés­éréssel, elég tápanyag álljon rendelkezésükre. Az almástermésűeknél lassabban reagálnak a táplálásra.

A cseresznye és a meggy közepesen káliumigényes gyümölcsfaj, jól válaszolnak a tápoldatozásra. Tavasszal két részletben adjuk ki a nitrogént, és kihajtás után kezdjük el a kalciumpótlást is.