Nem véletlen a helyszínválasztás, hiszen Kaplony településen is mintegy 140 magyar család foglalkozik mezőgazdasággal, mondta Magyar Lóránd Bálint, az RMDSZ parlamenti képviselője.
A partiumi gazdák pedig szívesen adományoznak, mert tudják, hogy jó helyre kerül az a bizonyos „kenyér”.

A Kárpát-medencei búzaszentelő a nemzetközösség, továbbá a gazdatársadalom ünnepe is, hangsúlyozta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Emlékeztetett rá, hogy bár folyamatosan fejlődik a mezőgazdasági technológia, a gazdálkodás alapjai, a biológia törvényszerűségei nem változnak, és akkor van eredmény, ha a gazda és a környezete között összhang van.
Pataki Csaba Szatmár megye tanácselnöke örömét fejezte ki, hogy Szatmár megye adhatott otthont az eseménynek. „Azt a nyelvet érti a búza, mint a gazda, aki elvetette, a végén mégis egy kenyér lesz belőle” – mondta, és erőt, egészséget kívánt ahhoz, hogy bölcsen neveljük a magyar közösségeket, gyermekeinket.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is nemzetben gondolkodik, nem csupán országban, jelentette ki Luzsi József, a NAK alelnöke. „Nem számít, hogy máshol kel ki a búza és másutt élek én, ugyanaz a kenyér íze: mert a búza az élet” – fogalmazott. A búza a gazdának a reményt, a remény sokféleségét jelenti: hogy időben vethet, hogy jókor jön a csapadék, hogy bőséges lesz a termés, hogy el tudja tartani a családját, mindehhez pedig bíznia kell Istenben.

Végül Szilágyi Dóra Emese, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke, EP-képviselőjelölt köszöntötte a résztvevőket. Mint mondta, a magyar identitás, a kultúra közössége összeköt bennünket, a Magyarok Kenyere program pedig túlmutat a számokon: a szolidaritás és nemzeti egység kézzel fogható példája.
Ez is érdekelheti: