– A Vértes 60 történelmi teljesítménytúra pedig tavaly debütált.

– Miután a Vértesben felkutatott hadszíntereket felhelyeztük a térképre, adódott az ötlet, hogy a magyar haditurizmus fellendítésére ezeket összekössük egy túraútvonallal és ellássuk információs táblákkal. A Vérteserdő Zrt. támogatta a kezdeményezést, így tavaly elrajtolhatott az első teljesítménytúra, mely idén május 18-án, szombaton, a Magyar Hősök emlékünnepén újra végigjárható, azonban az erdészet által kezelt erdőterület növény- és állatvilágának védelmében csak limitált résztvevővel.

A túraútvonal jelenleg tizenegy hadtörténeti állomásán korabeli, hagyományőrző egyenruhába öltözött katonák várják majd a túrázókat. Hamarosan elkészül a tizenkettedik állomás is Mindszentpusztán, a Kéktúra útvonalán. Itt az erdészet három szomszédos magántulajdonban lévő ingatlant visszavásárolt azzal a céllal, hogy az egyik épületben állandó huszárkiállítást hozzon létre a Had- és Kultúrtörténeti Egyesülettel karöltve. Nemcsak a Vértesben, hanem országszerte fellelt, a magyar huszársághoz köthető harcászati eszközök, személyes tárgyak, egyenruhák lesznek láthatók a tárlaton, és saját vértesi gyűjteményemet is a múzeumnak adományozom.

– Akkor már tudjuk, mi lesz a sorsa az egyesület által megtalált, majd restaurált harcászati eszközöknek. De mi a helyzet a talált robbanószerekkel és tömegsírokkal?

– A második világháborúból rendkívül nagy mennyiségű robbanótest maradt fenn, melyek a Vértesben szinte bárhol, akár a túraútvonalak közelében is lehetnek. Olyan megállapodást kötöttünk az erdészettel, hogy bérmentve kutatjuk a robbanószerkezeteket, és amiket megtalálunk, lejelentjük, a tűzszerészek pedig elviszik az erdőterületről, és az erre kijelölt helyen felrobbantják. Tonnaszám jelentünk robbanótesteket, de azt gondolom, ez igen hasznos munka, mivel ezzel az erdőterületet mentesítjük.