0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. december 7.

Felfedezett történelem

A Vértes stigmaként viseli azokat a második világháborús sebeket, amelyeket a szovjetek benyomulása, majd az I. huszárhadosztály hősies helytállásának köszönhető visszaverése ejtett.

A sírfeltárásokat korábban magunk végeztük, a testeket exhumáltuk, majd az elesett katona származásának függvényében (amennyiben meg lehetett állapítani) értesítettük az adott ország (német, orosz) hadsírgondozó szervezetét. Jelenleg a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hőskultusz és Hadisírgondozó Igazgatóságának szakembereit kell értesítenünk, ha tömegsírt vagy emberi maradványt találtunk. Ők exhumálnak, zsákolnak és elszállítják a testeket.

A hadszíntér-rekonstruálás, a kiállításnyi mennyiségű hadászati eszköz fellelése és múzeumba helyezése, az ismertetőtáblákkal ellátott teljesítménytúra kialakítása után ebben az évben a hadisír-kutatás áll a Had- és Kultúrtörténeti Egyesület fókuszában.

Eljött az idő, hogy a 78 éve a Vértesben fekvő hősi halottak méltó módon a méltó helyükre kerüljenek. A magyar állam ennyi éve adósa azoknak a családoknak, akik szeretteiket, rokonaikat nem temethették el tisztességgel. Úgy gondolom, törleszteni kell ezt az adósságot, hogy lehetőleg minden család tudomást szerezhessen elesettjéről.

Had- és Kultúrtörténeti Egyesület sírok tömegsír Vértes
Fotó: Had- és Kultúrtörténeti Egyesület

– Milyen tervei vannak a Had- és Kultúrtörténeti Egyesületnek?

– Korábban főként a mezőgazdaságban volt ismert a LIDAR-technológia (Light Detection and Ranging), amely lényegében a lézer alapú távérzékelés elvén működik.

A drónra felszerelt kamerából a területre kibocsátott lézersugarak visszaverődésének idejéből kiszámítva nagy területen lehet nagyon rövid idő alatt meghatározni a domborzati adatokat. Ezeket az információkat a fakitermelésben tudná hasznosítani a Vérteserdő Zrt., ezért egy drónforgalmazó céggel együttműködve LIDAR-ral méri fel erdőterületeit.

A felmérésekkel láthatóvá válik a Vértes összes lövészárka, bunkere, tömegsírja is, ami eddig láthatatlan volt és felderítetlen maradt az Egyesület számára. Ez a technológia forradalmasítja a hadszíntérkutatást, így lehetővé válik a Vértes hadszínterének újratérképezése.

Emellett a jövőben szeretnék újabb könyveket kiadni kutatási eredményeinkről. Eddig öt könyvem jelent, az utolsó idén, Elnémított sorsok címmel. Az előző kiadványokban főként a levéltárakból és dokumentációkból szerzett információkat, valamint a terepi munkák kutatásait összegeztük, és büszkén mondhatom, a Vértes hadszíntere és az I. huszárhadosztály utolsó harcai fölkerültek a történelem lapjaira, akár történelmi tanagyagként is megállnák a helyüket. A legutóbbi könyv azonban másról szól. Azokról a civilekről, akik végigélték a második világháború borzalmait, illetve azokról a katonákról, akik hazatérhettek a hadifogságból. Az ő traumáikat gyűjtöttük egy csokorba, azokat a korábban kimondatlan történeteket, amikről végre nyíltan beszélhettek, megszabadulva egy súlyos lelki tehertől.

Forrás: A Mi Erdőnk

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: