0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 21.

„Régimódi történet” a Vág-Garam közéből

Érsekújvártól nem messze, Bajcs és Perbete között található Korbelék tanyája. Tejtermelőt kerestem, választhattam volna kis- vagy nagygazda között, de az előbbi mellett döntöttem.

Korbeléknek is jár minden tehén után évente 268 euró támogatás, de ők is azon nagyszámú gazda közé tartoznak, akik még most sem kapták meg a tavalyi területalapú vagy az állatok után járó támogatások teljes összegét.

Fejlesztési támogatást eddig nem sikerült szerezniük a szlovák államtól, egyedül a magyar kormány által indított Baross Programból kapott segítséget kaszára, rendsodróra. Dicsérik is a magyar kormányt, amelytől többet kaptak, mint a sajátjuktól.

Párhuzamba állítják azt is, hogy Magyarországon már folyósították az idei területalapú támogatások után az előleget, míg itt még a tavalyi sincs elrendezve. Mikor erről beszél, büszkén húz elő egy relikviaként tartott magyar zászlót. Látszik, hogy 1914-ban készült, és lengett még az öreg gazda nagyapjának perbetei kocsmáján is.

A gazdaságban növendékekkel együtt 52 szarvasmarha van, amiből 26 a tehén. Idén 8 befedezett üsző ellését várja, mivel csak muszájból selejtez, így az állomány a reményeik szerint bőven harminc fölé emelkedik. A tej kisebb részét fel is dolgozzák, de már csak megrendelésre készítenek gomolya és parenyica típusú sajtot. Ismerősök, régi vevőik jelentkeznek. Próbáltak érlelni is, de általában hamarabb elfogyott a sajt, mint hogy be tudott volna érni. Korbel Tamás büszkén mondja, hogy teheneik tejének a múlt hónapban is 4,33 százalék volt a zsírtartalma, a fehérjetartalma pedig 3,87, amiért már pár százalékos felárat is kaptak a tejüzemtől. Így értek el márciusban kilónként 42,6 eurócentes árat.

Bár a tejárak lehetnének jobbak, átéltek már nagyon alacsonyakat is. Például a Covid alatt, amikor 28 cent alá süllyedt. Ekkor sok gazdaság szüntette meg a tehenészetét. Most ugyan emelkedtek az árak, de a bemenő költségek is jóval magasabbak.

A kezdetekkor a közeli érsekújvári tejüzembe szállították a tejet. Szlovákia egyik legnagyobb tejgyára az ezredfordulón még viszonylag jól működött, sokat szállított Oroszországba. Korbelék még egyezséget is kötöttek velük, ötven hasas üszőt vásárolt volna számukra a tejgyár, amit tejben fizettek volna vissza. Mire az üzletet nyélbe ütötték volna, sajnos ezt a tejüzemet is privatizálták. Az olasz Sole vállalat vette meg, és pár éven belül csődbe is vitte. Benn is ragadt náluk 2004-ben háromhavi leadott tej után vagy egymillió koronájuk. Ezt ma 30 ezer eurónak mondanák, de akkoriban jóval nagyobb értéke volt a pénznek, ennyiért egy családi házat lehetett venni. Hiába pereskedtek, a pénzük elúszott. Pedig akkor már vagy ötven tehenet fejtek, volt vagy 80 állatuk. Nehéz időszak volt, ekkor kellett csak igazán összefogni a családnak. Az addig velük együtt dolgozó agrármérnök fiú elment inkább egy nagygazdaságba fizetésért dolgozni, ma a földek java részét is ő kezeli. Ahogy mondják, csak az unoka maradt velük, mert ebből mindenkinek elege lett. Akkor leadták az összes szarvasmarhát, csak három tehénke maradt. Három évig nem adtak le tejet. Ezután próbálkoztak a báni tejüzemmel, de nem volt gördülékeny az együttműködés. Most elégedettek a pozsonyi tejüzemmel, mert kijönnek akár ötven literért is, és a pozsonyiak is elégedettek a minőséggel.

Korbel parenyicacsíkok tejet
Korbel parenyicacsíkok
A szükség vezette rá a gazdasszonyt a sajtkészítésre. Mikor csak három tehénke volt, az is adott némi tejet, azzal is kellett valamit kezdeni.

Egy bérbe ide járó kombájnos édesanyjától tanulta meg a csíziót. A néni Árva vidékéről származott, hegyvidéki terület, tele legelőkkel, de akkortájt már ott sem nagyon tartottak teheneket. Elhozták a nénit pár napra, mert a gomolyasajt az egyszerű művelet, de a parenyicához a sajtot már megolvasztják 80-85 fokos vízben, és úgy formázzák. Szlovákiában népszerű a sajtcérna, valamint a „korbácsik”, amikor a centi vastag sajtcérnákból korbácsszerű fonatot készítenek. És mindezt még meg is lehet füstölni. Háztól 15 euróért adják a sajtot, ami arra utal, hogy nem merik igazán megkérni az árát, hanem az üzletláncok olcsóbb sajtjaihoz igazodnak. Amúgy már itt is vannak kézműves sajtkészítők, boltok, ahol bizony már elkérik a magasabb minőségnek az árát. tejet

Beszélgetésünk során számtalanszor elmondják, hogy Bence unokájuk miatt nem hagyták abba a gazdálkodást.

Persze sok a munka, kézzel ganéznak, kannákba fejnek, és a kannákból a tejet be kell önteni a tejhűtőbe, ahonnan a tejszállító ki tudja szippantani.

Az öreg modernizálná a fejést, de ő még csak abban gondolkodik, hogy kialakítana egy tejházat, ahova az istállóból már vezetéken tudná vinni a tejet egyenesen a hűtőbe, a fiatal unoka pedig már állásos fejőgépről álmodozik, ahol nem kell naponta kétszer lekötni a teheneket. Úgy vélem, ezt az öregek a sikeres generációváltásért bevállalják.

agrárminisztérium határon túli magyarok logó

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: