Gépesítés, nyomon követés
A Floratomnak nem célja, hogy külföldi munkaerőre támaszkodjon, de alkalmaznak például thaiföldieket is. Elégedettek velük, a már hosszabb ideje náluk dolgozó hazai kollégákkal azonban nem vehetik fel a versenyt, mondta Boda Péter.
A munkaerő-gazdálkodás szempontjából is előnyös az üvegházak bővítése, hiszen a tapasztalatok szerint 5-6 hektárnál kisebb telepeken fajlagosan több ember kell. A legutóbbi fejlesztés része volt a termés mozgatását, válogatását segítő gépsor beszerzése is. A sorokból kigurított szedőkocsikból szerelvényt képezve viszik a ládákat az új logisztikai csarnokba. Az oda érkező, frissen szedett paradicsommal teli kocsik mozgatása teljesen automatikus, egyedül a mérlegeknél kell a dolgozóknak egalizálniuk a kívánt mennyiséget a ládákban.
A nyomon követhetőségre is nagy hangsúlyt fektetnek, az egyes kocsikon lévő azonosító leolvasható a válogatógépen, így visszakövethető, ki, mikor, hol szedte a paradicsomot.
Öt hűtőkamrájuk van, melyekbe egyenként körülbelül két kamionnyi áru fér. A hűtőben általában 14-15 °C-ot tartanak, de van olyan vevőjük, aki 8 °C-ra hűtve kéri a paradicsomot.
Naponta 50-70 tonna paradicsom megy át a rendszeren, és igen sokféle árut csomagolnak.
A termálvíz mellett a villamos energia egy részét is megújuló forrásból nyerik a telepen létesült napelemparknak köszönhetően.
Jobb lenne a papírdoboz a Floratom-Ker szerint
A klímaváltozáshoz hasonlóan nagy kihívás, hogy megtalálják azokat a paradicsom barna termésráncosodás vírussal (ToBRFV) szemben ellenálló fajtákat, amelyek hozamban és minőségben is versenyképesek. A nagy vírusnyomás miatt a biztonság kedvéért a két új 3 hektáros üvegházban kizárólag a vírusra magas ellenállósággal rendelkező hibrideket termesztenek, fürtös típusból az Enza Zaden Rhodium (E15A.43013) és Bronski (E15A.43014) fajtáit, a szilva alakúak közül az Ardiles Reina van termesztésben.
A nem ellenálló fajták növényházába például csak az ott dolgozók léphetnek be. De az összes berendezésbe higiéniai, fertőtlenítő kapukon át lehet bejutni. Az eszközöket, ollókat soronként fertőtlenítik, és soronként cserélnek gumikesztyűt a dolgozók. A szezon végén pedig nem marad el az alapos fertőtlenítés, peroxidos felmosás, a felületkezelés a Menno Florades készítménnyel.
Boda Péter szerint igen sokat tehetnének a kertészek a fertőzés elkerülésére, ha a többutas, áruházláncok által preferált műanyag IFCO rekeszek helyett papírdobozokba szedhetnék a paradicsomot. A ládák nem megfelelő fertőtlenítéséből eredő hozamkiesés ugyanis jóval nagyobb veszteséget okoz, mint amennyi EPR-díjat kellene fizetni a kartonokra. A műanyag rekeszek ráadásul külföldön készülnek, mosásuk pedig terheli a környezetet.
Habár nem szabad elfelejteni, hogy ennek az ára is igen magas.
Ez is érdekelheti:
