Ugyanis a nagynak számító termelők sem elég nagyok ahhoz, hogy egyenrangú partnerei legyenek fő vevőiknek, az áruházláncoknak, közben pedig megbirkózzanak a környezeti, gazdasági, fenntarthatósági kihívásokkal. A zöldség-gyümölcs termelői szervezetek szerepéről, fejlesztésük fontosságáról saját példájuk bemutatásával beszélgettünk a 2002-ben alapított szentesi DélKerTÉSZ elnökével, Nagypéter Sándorral a MMg Direkt legutóbbi adásában.

A zöldség-gyümölcs termelői szervezetek létrehozását, működését európai uniós és nemzeti támogatások is ösztönzik. Bár az együttműködés terén nem állunk jól, már jó néhány tész alakult hazánkban, igaz egy részük csak rövid időt ért meg. Az egyik legrégebben működő és folyamatosan fejlődő termelői szervezet a több mint 450 termelői tagot tömörítő DélKerTÉSZ.

Egyenlő jogok, kötelezettségek

Biztos működésük alapja, hogy 2002-ben, az alakuláskor a szövetkezeti formát választották, azaz minden tag egy szavazattal rendelkezik, mindenkinek ugyanazok a jogai és kötelezettségei, így a kisebb termelők sem érezhetik magukat hátrányban.

Ráadásul egy adott időszakban azonos minőségű termékért mindenki ugyanazt az árat kapja, a jövedelmezőséghez tehát minden tagnak arra kell törekednie, hogy megfeleljen a termelői szervezet által megkövetelt elvárásoknak.

Hosszú távra terveznek, ami kizárólag biztos termelői bázisra alapozva sikerülhet. Ehhez pedig nem csak átveszik a tagok termékét, hanem a kezdetektől segítik a technológiai fejlesztéseiket, és szaktudásuk bővítését, elmélyítését.

„Nagy figyelmet szenteltünk arra, hogy minden termelő tag teljesíteni tudja a megkövetelt áruminőséget. 2003 óta az áruházláncok a fő vevőink, amiknek tudvalevően szigorú elvárásai vannak a minőségre, a nyomon követhetőségre és a beszállítás ütemezésére vonatkozóan is. Kezdetben nem volt könnyű dolgunk, de megoldottuk. Ehhez szükség volt a szaktanácsadási hálózatunk áldozatos munkájára, és arra, hogy kedvezményes inputanyag-vásárlás mellett a termelő tagok termesztéstechnikai, -technológiai fejlesztéseit is támogassuk. 2019-től pedig erre irányuló pályázati rendszert alkottunk a tész operatív programja keretében. A beérkezett fejlesztési pályázatokról a tész igazgatósága dönt, meggyőződve, hogy az valóban a kertészet fejlődését és így termelői közösség érdekeit szolgálja. Ebben a programban a legkisebb termelők is ugyanolyan eséllyel részt vehetnek.”