0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 14.

Egészségesebb-e az organikus gyümölcs, mint a hagyományosan termelt?

Az ökoélelmiszerek (más néven bio- vagy organikus termékek) fogyasztása világszerte, így hazánkban is folyamatosan növekszik.

Ugyanakkor az elmúlt években nagy érdeklődés tárgyát képezte az a kérdés, hogy valóban egészségesebbek-e ezek a típusú élelmiszerek a konvencionális (hagyományos) társaiknál. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem szakértőjének kutatási eredményeivel közelebb kerülhetünk az igazsághoz.

Az ökoélelmiszerek iránti fokozott érdeklődés hátterében egyrészt a fogyasztók tudatossága áll, hiszen Györéné Kis Gyöngyi, a MATE Környezettudományi Doktori Iskola végzős doktoranduszának vizsgálatából kiderül, hogy

a fogyasztók az ökológiai forrásból származó zöldségeket és gyümölcsöket természetesebbnek, biztonságosabbnak, egészségesebbnek ítélik meg, mint hagyományos társaikat, ezért szívesebben is választják azokat.
Konvencionális málna ültetvény
Fotó: Györéné Kis Gyöngyi

Másrészt környezetbarát mivoltuk miatt kisebb ökológiai lábnyomot hagynak maguk után, így ezen termékek vásárlását a fenntartható fogyasztás kiváló lehetőségének is tekintik. De vajon mérhető-e eltérés a táplálkozásbiológiai szempontból értékes összetevők mennyiségében, illetve a szennyezőanyag-tartalomban? E két kérdés megválaszolása azért is lényeges, mert az ökoélelmiszereket fogyasztók elsősorban bizalmi döntés alapján választják ezeket az élelmiszereket.

Az ökoélelmiszert nem fogyasztó szkeptikus vásárlók viszont nem bíznak abban, hogy ezek a típusú zöldségek és gyümölcsök valóban jobbak, egészségesebbek lennének konvencionális társaiknál.
Fertődi zamatos málna
Konvencionális termesztésű Fertődi zamatos málna
Fotó: Györéné Kis Gyöngyi

A hazai kereskedelmi forgalomban kapható öko- és konvencionális gyümölcs- és zöldséglevek összehasonlításánál kiderült, hogy az egyes ökolevek kimagaslóan több kalcium-, kálium- és polifenol-tartalommal és nagyobb in vitro antioxidáns kapacitással rendelkeznek, mint hagyományos társaik.

A kutatás ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a környezeti eredetű szennyező anyagoktól (pl. egyes nehézfémek) sem a konvencionális, sem pedig az ökolevek nem óvhatók meg teljes mértékben.
Ökológiai málna ültetvény
Fotó: Györéné Kis Gyöngyi
Ökológiai termesztésű Fertődi zamatos málna
Fotó: Györéné Kis Gyöngyi

A bogyós gyümölcsök kétéves kutatása alapján viszont az állapítható meg, hogy az ökotermesztésű szeder és piros ribiszke lényegesen nagyobb polifenol-tartalommal bír, továbbá az öko szeder, piros- és fekete ribiszke jóval nagyobb antocián-tartalommal rendelkezik, mint a konvencionális termesztésű minták. (A polifenolok növényi eredetű másodlagos anyagcseretermékek, amelyek antioxidáns hatásuk révén döntő szerepet játszanak a gyümölcsök, zöldségek egészségügyi előnyeiben. Az antociánok szintén erős antioxidánsok).

Érdekes tény, hogy a három évig tartó paradicsomkutatás eredményei szerint az egyes beltartalmi jellemzők (cukor- és savtartalom, illetve ezek egymáshoz viszonyított aránya) tekintetében a konvencionális termesztésből származó minták mutattak kedvezőbb értékeket, ezzel szemben a polifenol-tartalom az ökotermesztésből származó paradicsomok esetében volt nagyobb.

A MATE kutatójának vizsgálatából, amelyet témavezetőként Dr. Ujj Apolka, a Vidékfejlesztés és Fenntartható Gazdaság Intézet egyetemi docense is figyelemmel kísér az is kiderül, hogy az ökológiai termesztés során alkalmazott eljárások aktiválhatják a bogyós- és paradicsomnövények természetes védekező mechanizmusait, mivel a növények nagyobb stresszhelyzetnek vannak kitéve, ezáltal megnő bennük a polifenol-tartalom, amelynek köszönhetően kedvezőbb antioxidáns tulajdonságokkal rendelkeznek.

MATE logó

Forrás: MATE

Magazin ajánló: