Van-e értelme tejet termelni?

Nem várható el egyetlen tejtermelőtől se, hogy ne profitért termeljen, válaszolt a kérdésre Harcz Zoltán. Ha az ő véleménye nem lenne elég, a mesterséges intelligencián alapuló chatbotot, a chatGPT-t is megkérdezte, miért kell vagy érdemes tejet termelni. A válaszok egyértelműek voltak, azért, mert „a tej tápértéke páratlan; rendkívül változatos élelmiszerek készíthetők belőle; kulturális jelentősége van; Európa nem fog lemondani a hagyományáról és az örökségéről; millióknak biztosít megélhetést; a mezőgazdasági termelőknek és az iparnak olyan erőforrásokat hasznosít a tehén, amelyek nem alkalmasak más növények, állatok ter­mesztésére, tenyésztésére; óriási a kereslet a világon a tejtermékek iránt; garantáltan biztonságos élelmiszer”.

– Profitért kell dolgozni, de azt is tudjuk, hogy a Föld lakossága dinamikusan növekszik, 2050-re az ENSZ szerint 9,7 milliárdan leszünk, így nő a tejtermékek iránti igény is. A FAO előrejelzése szerint a tej- és tejtermékfogyasztás tejegyenértékben számított többlete 2030-ig évente fél-másfél kilogramm lesz, ami brutális növekedést jelent, fogalmazott a szakértő. A tejtermékek iránti igény az EU előrejelzése szerint is nagyobb ütemben növekszik, mint a megtermelt nyers tej és tejtermékek mennyisége. A tehénlétszám-csökkenést azonban nem ellensúlyozza a nagyobb hozam, a kettő nem egyenlíti ki egymást. – Tehát, ha nem jön egy új Covid vagy egy hozzá hasonló drámai esemény, óriási szükség lesz a tejtermékekre, nyugtatta meg a hallgatóságot a szakember, kiemelve azt is, hogy a magyarországi tejtermelés más hazai ágazatokhoz képest szép növekedési pályát tudhat maga mögött: 2005-től 2020-ig elérte a 2 milliárd kilogrammos éves termelést.

Harcz Zoltán felhívta a figyelmet arra is, hogy az ágazat komoly támogatásban részesül, így aki ilyen körülmények között is veszteséges volt, már abbahagyta a termelést. Az ellenőrzött telepek száma 100-150-nel csökkent az elmúlt években, a tejelő tehenek száma pedig 5-10 ezerrel. – Akik ma az ágazatban dolgoznak és kihasználva a támogatásokat fejlesztenek vagy terveznek, számukra biztosan megéri tejet termelni – jelentette ki Harcz Zoltán.

A jóknak biztosan megéri

A magyar tejtermelő ágazat változásait gyakorlatba kerülése, 1983 óta, 2000-től szaktanácsadóként, 2010-től kezdve pedig a Csókástan Kft. vezetőjeként követi nyomon Csókás András. Alapvetése, hogy a nemes, egyben nehéz feladatot jelentő tejtermelés nem közelíthető meg érzelmi alapon, mert ugyanolyan gazdasági tevékenység, mint bármelyik másik, hosszú távon tehát csak és kizárólag nyereség elérése esetén tartható fenn!

A szakember 2000 júniusában kezdte elemezni a hazai tejtermelési adatokat. Abban az évben, tehát 24 éve 893 nagy­üzemi telepről tudott az ÁT Kft., ma pedig 397 van. Bezárt 496 telep, ami azt jelenti, hogy több adta fel a termelést, mint amennyi ma működik. A tehénlétszám 259 300 volt, ma pedig 173 494. – Ezzel mi a metán-, meg a szén-dioxid-kibocsátást el is rendeztük, hiszen 88 ezer tehénnel kevesebb van – mondta, hozzátéve, hogy a közgazdasági törvényszerűségek működnek, még ha nem is akarjuk elismerni őket, utalt a végbemenő koncentrációra.

A szakember szerint a tejmennyiség, tehát a nyereség növelésének lehetősége a tulajdonosok és a menedzsment kezében van. Azért kezdte komplex módon elemezni az adatok, hogy ők jó döntéseket hozhassanak.

A Korrigált Életteljesítmény Mutatót (KÉP) használja, ami adott időintervallumban (év, éven belüli időszak) kikerült tehenek átlagos életteljesítmény-tejkilogrammjának, valamint a nyitólétszámra vetített éves tehénkiesési százaléknak a hányadosa. A programban az említett 397 telepből 97 átlagosan 40 tehenet tart, ez azt is jelenti, hogy ma csak 300 nagy­üzemi telepünk van, és a fele a szerződött partnerük.

Nyereség a szakember szerint is akkor keletkezik, ha alacsony az összcsíraszám és nagyon jó a szaporodásbiológia, utalt a korábban elhangzottakra, John Cook amerikai állatorvos véleményére (Magyar Mezőgazdaság 21. szám). – Kell a nagyon jó szaporodásbiológia, mert különben kevés tehén lesz a laktáció csúcsán. Minél többen kezdik újra a laktációjukat, annál többen lesznek fönt a csúcson – hangsúlyozta a szakember, hogy ez az utóbbi időben sokat fejlődött szaporodásbiológiával elérhető.