Közös problémákra fókuszálás

A szövetség akkor működhet jól, ha a küldötteken keresztül értesül a gazdálkodók aktuális problémáiról. Ezért a megválasztását követően azzal a kéréssel fordult az elnökséghez és az ágazat minden szereplőjéhez, hogy az „én” és a „nekem” szavak használatát mellőzzék. Helyette a „mi” és „nekünk” szavakat javasolta használni. Ha valakinél felmerül valamiféle gond, azt szívesen meghallgatja a szakember, és elmondja a magánvéleményét, de

véli Holló Mátyás. Ezért kérte, hogy az egyéni problémák helyett a többeket is érintőkre fókuszáljanak a szövetségben. Véleménye szerint ágazati szinten kell látni a problémákat és a lehetőségeket is. Ha a szövetég így tesz, akkor nagyobb eséllyel tud tenni a juhlétszám csökkenésének megállítása érdekében. Természetesen az újonnan megválasztott elnök is tisztában van vele, hogy nagyon sok oka van a létszámcsökkenésnek, például a birtoknagyság vagy a megfelelő munkaerő hiányára. – Felgyorsult világunkkal egy juhász vagy egy kecsketartó nagyon nehezen tartja a lépést.

Holló Mátyás meggyőződése, hogy ezek mellett a legfontosabb, hogy olyan családfő legyen, aki a gyerekei számára át tudja adni a szakma szeretetét.

Báránylétszám és gyepgazdálkodás

A juhlétszám csökkenését jól példázza, hogy hazánkban az egy anyajuhra jutó báránylétszám nem éri el országos szinten az egyet. Van olyan gazdaság, ahol ez 1,9, de ezekből kevés van. A hazai anyajuhlétszám 750 ezer körüli, és évente választásra kerül 600-650 ezer bárány, ami nagyon kevés. Az MJKSZ új elnökének meggyőződése, hogy az országos átlagon történő fokozatos javítás kell, hogy célja legyen a juhtartóknak, első lépésként például azzal, hogy elérjék, a 750 ezer anyajuhtól 1 millió bárány kerüljön választásra. A szakember úgy véli, ha ez sikerül, akkor az ágazat gazdaságossá, nyereségessé tehető, így nagyobb jövedelmet biztosít, aminek következményeként a juhtartók szívesen növelik az állatlétszámot.

Mindezek mellett a gazdaságok növekedésének a megfelelő munkaerő megléte jelenti a szűk keresztmetszetét. A következő generáció számára fontos információ, hogy a korábbi pásztoroló gazdálkodás nem fenntartható. A pályázatok jó kihasználásával olyan fejlesztéseket, beruházásokat kell megvalósítani, mint a legelőkert építése, a villanypásztor-rendszer bevezetése, és a lehetőségekhez mérten a munkafolyamatokat gépesíteni kell. Holló Mátyás is tagja annak a gyepgazdálkodási munkacsoportnak, amelyik megállapította, hogy a legelőterületek, a gyepek rossz állapotúak, így nagyon alacsony az egy hektárra vetített állateltartó képességük. Ez talán nem meglepő, mert a rendszerváltást követően nagyon kevés gyepet telepítettek, és hasonlóan kevés került felülvetésre. Kijelenthető, hogy tudatos gyepgazdálkodást nagyon kevés területen folytatnak. Ennek sokszor az információ hiánya is az oka, ezért az információátadás e téren is az ágazatban működő érdekképviseletek fontos feladatainak egyike.