Keresleti piac, de korlátos fejlődés

Jelenleg keresleti piac van a bárányra. Kereskedők visszajelzései alapján akár kétszer ennyi bárány értékesítésére is lehetőség volna. Európa nem önellátó bárányból, és ez a helyzet a Brexit után fokozódott.

Látható azonban, hogy más ágazatokkal (sertés, baromfi) ellentétben a befektetők, a tőke megjelenése a juh és kecske ágazatban elmaradt. Ennek egyik oka, hogy más ágazatokhoz képest nem jól gépesíthető, és a juhok esetén a szabad terület biztosítása fontos. Mindezek miatt az ágazatra nem jellemző a koncentráció. Holló Mátyás szerint a jövőben azok a családi gazdaságok fognak fennmaradni, akik annyi állatot tartanak, amit saját maguk el tudnak látni és ebből jövedelmet biztosítani maguknak. A gépesítés lehetőségének korlátai és a legelőterületek korlátozzák az ágazati „nagyüzemek” létrejöttét. Két irány figyelhető meg tartástechnológia szerint: a kevesebb gyeppel, de elszórtan szántófölddel rendelkező gazdálkodók számára az intenzívebb gazdálkodás lesz a jó megoldás. Az extenzív tartást választóknak az agrár-környezetgazdálkodási szempontoknak történő megfelelés kisebb termelési mutatókat eredményez, ami közvetlenül az állatokból származó kisebb bevételt fog jelenteni, de az egyéb tényezők alapján akár jövedelmezőbb is lehet ez a megoldás.

A jövőben is kell az ember

Holló Mátyás a jövőről szólva elmondta, hogy az ágazati digitalizáció a juh és kecske esetén a termelésben még nagyon távoli cél.

Az ilyen megoldások tőkeigényes beruházások, és bár a jelenlegi jó felvásárlási árak mellett akár megvalósíthatóak lennének, de mindenki élesen emlékszik azokra az időkre, amikor az árak alacsonyak voltak, ezért érthető módon az ágazatot ezen a területen az óvatosság jellemzi. Az agrárpolitika célja a nagyobb feldolgozottság és a magasabb hozzáadott érték elérése a mezőgazdaságban. A juh- és kecskeágazatban is érdekes lehet feldolgozó üzemek létesítése, azonban az elnök szerint a jelenlegi magas bárány felvásárlási árak mellett a feldolgozóüzemek létesítése és üzemeltetése gazdaságilag nem jelent annyival több bevételt, mint amennyivel megnöveli a munka és befektetés oldalát.

Stabilitását és egység

Az MJKSZ új elnöke, Holló Mátyás megválasztását követően arról is beszélt, hogy kissé kényes, de megkerülhetetlen, hogy kimondjuk: „ágazatunkért kettő szervezet is munkálkodik”. Sajnos, az elmúlt évek tapasztalatai alapján ki kell mondani, hogy nem mindig összhangban tették ezt. Véleménye szerint nem jó, ha verseny alakul ki azzal kapcsolatosan, hogy ki és milyen érdemeket tud bezsebelni. Úgy látja, hogy egymás mellett, egymást segítve, mindenkinek a saját feladatára koncentrálva kell tevékenykednie. Az újonnan megválasztott elnökség nevében kijelentette, hogy rendet és egységet szeretnének az ágazaton belül.

Az MJKSZ új elnöksége saját maga is érzi a problémákat és a feladatokat, hiszen mindannyian juh- és kecsketartók. Ők is ebből a tevékenységükből tartják el a családjukat, és mind szeretnék, hogy gyermekeik is folytathassák ezt a hivatást, mert van jövője az ágazatnak. Holló Mátyás arra kérte a szövetség tagjait és a juh- és kecsketenyésztőket, hogy ne várjanak azonnal nagy változásokat. A Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetségének a stabilitását és egységét megtartva, nyitottak minden olyan újítás megvitatására, amely előnyösen hathat az egész ágazatra. Az új elnök azt szeretné, hogy a juhászok és kecsketartók érezzék, az elnökség és a szövetség minden dolgozója értük fáradozik.