Mosonmagyaróvár három település egyesítésével jött létre. Először 1905-ben Magyaróvár nagyközség összeolvadt Lucsony kisközséggel, majd 1939-ben Moson nagyközség Magyaróvár várossal.

Harminc évvel ezelőtt a Mosoni- Duna és a Lajta torkolatánál fekvő Mosonmagyaróvár megyeszékhelyként még iparváros volt. Jelenleg 34 ezren lakják, sokan dolgoznak közülük Ausztriában, ismerik és követendőnek találják az ott látott zöldfelületi megoldásokat.
A városvezetés – Árvai István 2014-ben lett polgármester – célja, hogy a települést egy ausztriai kisváros szintjére emeljék, amihez eszközként tudatosan használják a zöldfelület-gazdálkodást.
Kezdetben olyan típusú közterületi fejlesztést támogattak, ami a lehető legkevesebb pénzbe került, amihez nem kellett költséges épületeket emelni, infrastruktúrát hozzárendelni, de lehetett szép környezetet létrehozni, ami neveli is a lakosságot. Így indult a Virágzó Város Program, amibe beépítették a Virágos Magyarország Mozgalom (VMO) felhívásait. Sokáig intenzíven részt vettek benne, aminek eredményeként az Entente Florale Europe nemzetközi virágosítási versenyben 2016-ban ezüst minősítést kaptak és megnyerték a legszebb főtérnek járó különdíjat.
Ezt követően a virágzó közösségek szlogennel igyekeztek megszólítani mindenkit, aki akar és tud tenni a városért, a programban közösségi térként igyekeztek megfogalmazni a közterületeket. Mivel a városvezetés úgy gondolta, hogy a korábbi fejlesztések már hatással vannak az ott lakókra, ezért elindították harmadik programjukat, Mosonmagyaróvár megérint címmel.
A település fekvésénél fogva jó adottságú, bár a vasfüggöny létezésének idején szinte semmilyen ingatlanforgalma nem volt, szemben a mostani helyzettel. Fő közlekedési utak és fő vasútvonalak mentén helyezkedik el, és víziutak is találkoznak a településen. Bár a Szigetköz kapujának nevezik, valójában csak a Szigetköz Mosoni-Dunán túli részének kapuja, de az infrastrukturális szolgáltatásokat ez a város biztosítja a Szigetköz teljes területén.
Közlekedés szempontjából rossz adottságú, a települést az autópálya és a vasút beszorítja egy cső alakú mederbe, ahol nehéz szervezni a közösségi tömegközlekedést.