Medve Zsolt fügefajta-gyűjteményébe 2018-ban került az első két példány, majd elhatalmasodott rajta a füge iránti gyűjtőszenvedély és azóta sokan a Fügés emberként ismerik. Farmosi fajtagyűjteményében éppúgy megtalálhatóak a világ távoli részeiről érkezett különlegességek, mint a hazai tájakról származó, lokálisan sikeresnek tekinthető, értékes, ám azonosítatlan fajták.

Emellett balkonon, cserépben termeszthető, tehát alacsony, kompakt növésű, de mégis jól termő taxonokkal is foglalkozik.

Fajtagyűjteményét 2022-ben egy félhektáros területen hozta létre azért, hogy családi házuk kertjéből ne szorítsanak ki minden mást a fügék.

A fügedarázs különös élete

A füge speciális kétlaki növény, amelynek vannak csak nőivarú virágokat tartalmazó változatai – ezek a termő fügék –, illetve vannak a nő- és hímivarú virágokat is tartalmazó változatai, a kaprifügék. A termő fügék között találhatók olyanok, amelyek beporzás nélkül is képesek termést hozni (partenokarpia), mások pedig csak beporzást követően. Hazánkban leggyakrabban a partenokarpikus módon fügét érlelő, adriai típusú fügékkel találkozhatunk.

A füge virágzata igen speciális, serlegvirágzat, ami olyan, mintha egy virágos rét négy sarkát megfognánk, felhajtanánk és batyuba kötnénk, azaz „belül virágzik”. Ezt a speciális virágzatot csak a fügedarázs képes beporozni, amelynek teljes életciklusa a kaprifügéktől függ, és ez így van fordítva is. Csodálatosan egyedülálló szimbiózis ez egy növény és egy rovar között. A fügedarázs a kaprifügében telel át, majd az új nemzedék kirajzva elkezdi keresni a tavaszi kaprifügét, hogy ott letegye a petéit. Amint ezek kifejlődtek, úgy közel két hónap alatt, a szárnytalan hím fügedarazsak még a füge belsejében megtermékenyítik a nőstényeket, amelyek azután kiáramlanak a tavaszi kaprifügékből – kifelé menet a testükre tapad a pollen –, és elkezdik keresni a nyári kaprifügéket, hogy újabb generációt hozzanak a világra. A pollen befogadására alkalmas kaprifügék speciális illatanyagokkal vonzzák magukhoz a fügedarazsakat. Ebben az időben válnak fogékonnyá az ehető fügét termő fügetípusok fügéi is a pollenek befogadására, így ezek is illatanyagokat termelnek, hogy odavonzzák a parányi beporzókat.

A növény egyébként az érési folyamat során egy speciális fehérjebontó enzimmel teljesen lebontja a darazsakat és felszívja táp­anyag gyanánt. A darazsas füge ezért nem számít vegán tápláléknak, ám a hazánkban megtalálható fügék többsége – mint szó volt róla – partenokarpikus módon, beporzás nélkül is beérleli fügéit, és nem találkozik fügedarázzsal.