0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. szeptember 17.

Fügét a kertbe és a tányérra! De hogyan?

Mi az a fügedarázs, melyik 19. századi írónk kertjét díszítette fügefa, és hogyan lehet szalámit készíteni fügéből? A Fügés ember cikkünkben elárulja ezeket, és mindazt, amit erről a csodás gyümölcsről tudni érdemes.

A füge most nyerésre áll

A fügék termesztése nem új keletű hazánkban, Jókai Mór kertjében már az 1800-as évek végén voltak fügebokrok, pedig akkor a mínusz 20 °C-os téli napok sem voltak olyan ritkák, mint napjainkban.

Jó tájolással, védett fekvésbe ültetve vagy téli takarással igen nagy hidegeket is kibírtak ezek a növények, ám az tény, hogy amióta a klímaváltozással enyhültek a teleink, ennek a folyamatnak a füge az egyik nyertese lett.
Keszthelyi fekete
Keszthelyi fekete

Egyre több kertben megtalálható, hiszen a mediterrán vidékek időjárásához kezdenek hasonlítani nálunk is a körülmények, így napjainkban már gyakorlatilag mindenféle téli védelem nélkül is áttelelnek, termesztésük egyre egyszerűbbé válik.

Amennyiben huzamosabb ideig mínusz 15 °C-nál hidegebb van, akkor a füge tövig visszafagyhat, de tőről újra kihajt.

Ezért vannak olyan fügefák, amik akár 100-200 évnél is idősebbek lehetnek, de csak 50-60 évesnek tűnnek, mert korábban többször tövig visszafagytak.

A növény hamar regenerálódik és terem, mert a füge az egyéves és az aktuális évi új hajtásokon hozza a gyümölcsét.

Babits

Babits
Babits

Fügevariációk

A füge természetes növekedési formája bokor, azaz már tőből sokfelé elágazik, de tudatos metszéssel fává is nevelhető. A bokorforma előnyösebb, mert fagy­kár esetén sokkal nagyobb az esélye a túlélésre.

A hazánkban megtalálható fügefajták között igen nagy a káosz a fajtaazonosság tekintetében, aminek az az oka, hogy a füge hajlamos a rügymutációra, ágmutációra. Emiatt fordulhat elő, hogy egy bokor egyik ágán megváltozott tulajdonságú rész jött létre. A füge esetében ezért nem teljesen igaz az, hogy vegetatív szaporítással az anyanövénnyel teljesen megegyező genetikai állományú új egyed jön létre.

– A hivatalos magyar fajtajegyzékben csak két fügefajta található, ehhez képest rengeteg különböző levélformájú és gyümölcsű fügével találkozhatunk országszerte,

mondta Medve Zsolt, akinek a gyűjteményében jelenleg 186 különböző változat található.

Sok napsütés, kevés szél

Talajban nem válogatós a füge, de a jó vízáteresztő képességű földet kedveli. Fontos számára a közvetlen napfény, árnyékban a termésmennyisége csökken, előfordulhat, hogy nem is terem. A szeles helyeket nem szereti, ezért egy házfal vagy kerítés déli, azaz napos, meleg és szélvédett oldala tökéletes számára. Az évi csapadékigénye 400-600 mm körül van, ez egyébként hazánkban nagyjából adott, csak nem egyenletes elosztással, úgyhogy leszámítva a nyári kánikulákat, öntözni sem feltétlenül szükséges.

A metszése azzal rontható el, ha az ágvégeket elkezdjük levagdosni, pont, ahol teremne.

Az idősebb részeket tőből távolítsuk el ritkítási és ifjítási céllal, tanácsolja a „Fügés ember”.

Budai bőtermő
Budai bőtermő

– Ma már nem igaz, hogy a fügének nincsen kártevője, sajnos egyre több telepszik meg, miután egyre enyhébbek a telek és melegebbek a nyarak. Az egyik legközismertebb kártevője a fügelevélmoly. A termésben nem okoz kárt, igazából esztétikai probléma ennek a megjelenése. A hangyák is nagyon szeretik a fügét, és sok mindent nem tudunk ellenük tenni, megtizedelik a termést, de nem biztos, hogy érdemes permetezni ellenük.

Egyes fügefajták gyümölcse repedésre hajlamos, ekkor gyümölcslegyek, muslicák jelennek meg, belepetéznek, ettől lehet kukacos a füge – osztja meg tapasztalatait a gyűjtő.
Forrás: Kertbarát Magazin

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: