Az aszúról
– Kutya kötelességünk az aszút továbbvinni, mert a világon egyedülálló, szögezi le Judit. Édes borok máshol is készülnek, de nem ezzel a technológiával. Ez a mi identitásunk része és a mai napig ugyanúgy készül, mint háromszáz éve. Ugyanúgy kézzel válogatjuk az aszúszemeket, lábbal tapossuk a szőlőt, hordóban érleljük, és türelmesen várunk, míg elkészül. Ilyen bor nincs még egy a világon. Rengeteg fizikai munka van vele és évekig érlelődik, mire elkészül.
A szőlőben kell élni
A kezdetektől fogva biogazdálkodást folytatnak, amiről néhány éve hivatalos „papírjuk” is van.
– De nem a papír volt fontos, otthonról is ezt a szemléletet hoztuk magunkkal, a szüleink csak az otthon megtermelt zöldséget, gyümölcsöt tették az asztalra, ezért ma is a környékbeli gazdaságokból vásároljuk az élelmiszert.
A biogazdálkodást nem látja kockázatosabbnak vagy drágábbnak, mint a konvencionális szőlőtermesztést. Itt inkább szemléletbeli kérdésről van szó. A lényeg, hogy ki az, aki a természettel együtt akar gazdálkodni, vagy csak munkaként, pénzkeresetként fogja fel a gazdálkodást, a kettő nem ugyanaz.
nagyon egyszerű parasztlogikával kikövetkeztethető lépések, hogy ezek közül mikor melyiket kell bevetni, de ehhez a szőlőben kell élni, állandóan figyelni az időjárást, a növényt.
– Nyáron két-három napnál hosszabb időre nem megyünk el innét soha, Jóskámat ki sem lehet húzni ilyenkor a szőlőből. Sok olyan területünk van, amit még lóval szántunk és hátival permetezünk, és Jóska ragaszkodik hozzá, hogy ezt ő személyesen végezze el. Akkor biztos ebben a művelési módban, ha folyamatosan látja a tőkéket. Amikor idekerültem, volt hét nagyüzem és két-három családi gazdaság, most ugyanúgy működnek a nagyok, de mellette 140 kis családi borászat is van a borvidéken, szerencsére legalább már a fele áttért a biogazdálkodásra, ebben jó úton haladunk.
Ezt a fajta munkát és szemléletet a szakmabeliek is elismerik, hiszen közülük választják meg minden évben a borászok borászát, aki 2021-ben Bodó Judit volt.
