Először azt a címet akartam adni a riportnak, hogy szép lassan megélni az életet, de Bodó Judit egy energiabomba, a lassan jelző mégsem illik ide. Ugyanakkor az a szemlélet, ahogyan a Tokaji borvidéken művelik a szőlőt, készítik a borokat és élik az életüket, mégis a lassulásról, a harmónia kereséséről szól.
Bott Judit, amikor a szlovákiai Bősön ült az iskolapadban és pályát kellett választania, csak egyet tudott: nem akar egész nap egy irodában ülni, ezért a mosonmagyaróvári mezőgazdasági egyetemre jelentkezett. Onnét Dél-Tirolba vezetett az útja, ahol a németnyelv-tudását szerette volna tökéletesíteni, de erre már nem volt szükség, ezért elment dolgozni egy gazdaságba, ahol szőlőterületek és gyümölcsös is volt.
A gazdaság tulajdonosai Tokajban vettek szőlőterületeket, és Juditot kérték meg, hogy menjen oda és segítsen a pincészet ügyeit intézni. Közben összekötötte életét Bodó Józseffel, akivel már a Felvidéken egy gimnáziumba járt.
– Én olyan helyről jöttem, ahol a nők felveszik a férjeik nevét, így lettem Bodó Judit, válaszolja arra a kérdésre, hogy kinek a nevét viseli a pincészet. Bár Bodó József, ahogy Judit hívja, Jóskám, művészettörténetet tanult, de ehelyett a tokaji szőlőkben kezdte a munkát, kezdetektől együtt építik a gazdaságukat és a pincészetet.
Úgy tervezték, egy-két évig maradnak Tokajban, ennek már 24 éve. Ez idő alatt gyökeret eresztettek a nehéz vulkanikus talajban, szőlőterületeket vásároltak, pincészetet alapítottak, és született három gyermekük. Dióhéjban ennyi is lehetne, de ennél
Egy hektár szőlő művelésével kezdték a saját gazdaság alapozását az egyik tarcali dűlőben, ahol pincét is béreltek, aminek hat karton bor volt az éves bérleti díja. Lépésről lépésre lassan haladtak előre, és ahogy a lehetőségek adódtak, bővítették a területet, megvásárolták a bérelt pincét, ahol szép kóstolóhelyiséget is kialakítottak. Most tíz hektáron gazdálkodnak, és ezt már nem szeretnék tovább növelni.
– Nagyon lassan haladunk, de én nagyon szeretem ezt az a fajta építkezést, mert ha hirtelen értünk volna el mindent, akkor nem tudtuk volna szépen megélni ezt a folyamatot. Ez erőt ad, mert mindig tudjuk, hogy van cél, van még feladat előttünk.
de ez lehetőséget ad arra, hogy egy szőlőfajta különböző tulajdonságai megjelenjenek a termesztés során. Ezért a dűlő az origója a borászkodásnak Tokaj-Hegyalján, vallja Judit.
Elvakult Furmint-hívők
Ragaszkodnak a történelmi fajtákhoz, a Furmint a meghatározó, emellett Hárslevelűt és kevés muskotályt, Kövérszőlőt termesztenek. Judit elvakult Furmint-hívőknek vallja magukat, és azt gondolja, bármi is legyen a trend, ők nem tervezik, hogy ettől eltérjenek, azt mondja, élethosszig tartó kihívásként tekintenek rá.
– Azt szeretjük, hogy nem tolakodó, nagyon diszkrét fajta, érlelésre van szüksége és akkor nagyon sokrétű tud lenni. Hagyja a dűlőt beszélni, teljesen más jellegű bor készíthető a meszes, üledékes talajon termett szőlőből, mint az agyagos vagy löszös területről.
