Szerző: Rosta Gábor

Az önkormányzat zöldirodája foglalkozik a kerület zöldfelület-fenntartásával, gyarapításával, tehát ez a szervezet lesz a „projektgazda”, amely koordinálja a kert születését. Egyéb osztályok is részt vesznek a projektben, mint például az ingatlangazdálkodás vagy az önkormányzat kertészeti cége, amely végső soron megépíti a kertet. A hazai önkormányzatok legtöbbjének van saját kertészeti nonprofit cége, ezek tartják karban a zöldfelületeket, építik a parkokat, játszótereket, sokféle és szerteágazó a feladatuk. És vannak önkormányzatok, amelyek külső vállalkozóra bízzák ezt a munkát. Mindenképpen az a legjobb, ha az önkormányzat a saját cégével építi a kertet, mert az építés művezetése külön szakma, és komoly hozzáértést igényel.

Hol legyen a kertünk?

A terület nagysága

A közösségi kert legyen körülbelül 1000 négyzetméter, ebben elfér 25-28 ágyás és a közös művelésű területek, járófelületek, közösségi tér stb. A túl nagy telek azért nem ideális, mert a kertfenntartás megnehezíti a működést. A túl kicsi terület pedig kevés ágyást tud befogadni, fajlagosan sokba fog kerülni a kert.

Benapozottság

Épületek közé beszorított szűk telken, vagy fákkal benőtt területen nem érdemes kertet kialakítani, mert nem fognak fejlődni a növények. Napi 10-12 óra benapozottság mindenképpen kell. Jó, ha vannak fák a leendő közösségi kertben, mert akkor ezek köré lehet telepíteni a közösségi teret, árnyékos, nyugodt beszélgetős részeket, de a terület nagyobbik része legyen zavartalanul napsütötte.

Vízhálózat

A kertet öntözni kell, általában hálózati vízzel, ezért mellék-mérőórával ellátott lecsatlakozást kell kiépíteni. A vízdíjat a kertészek fizetik, de több esetben az önkormányzat állja. A kerten belül is ki kell építeni a több kiállásos vízhálózatot, ami külön tervezést igényel.

Mindig felmerül az esővíz gyűjtése, azonban a tapasztalat az, hogy ez szinte soha nem elég, ráadásul a víztárolók igen költségesek. Megoldható a kút fúrása is, azonban az is tapasztalat, hogy a közösségi kert éves szinten 40-60 ezer forint vizet „fogyaszt” (csatornázási díj nélkül, mellékmérővel mérve), ez az összeg a tagok számára kifizethető, és olcsóbb, mint a fúrt kút kiépítése, ha egyáltalán van rá lehetőség.

Lakósűrűség

Közösségi kertet alapvetően lakótelepeken, sűrűn beépült városi területeken érdemes létrehozni, itt van nagy lakósűrűség és itt nincsenek saját kiskertek. Sok nyugdíjas él lakótelepeken és sok a kisgyerekes család, akik a legaktívabb tagjai a közösségi kerteknek. Kertvárosban nem érdemes közösségi kertet indítani, hiszen mindenkinek van saját kertje.

Amire szükség van

Kerítés, emelt ágyások, vízhálózat, öntözés, komposztálók, közös művelésű területek (fűszerkert, virágágyások, bogyósok), járófelületek, közösségi tér, homokozó a gyerekeknek, kerti bútorok, árnyékot adó napfénytető, tűzrakó­hely, zárható szerszámtároló és a kerten kívüli területek.

A komposztálótól a szerszámoskamráig

A városi kertnek számos funkciót kell ellátnia, így elengedhetetlen a tudatos és szakmai tervezés.

A közösségi tervezést semmiképpen nem szabad kihagyni a folyamatból, be kell vonni a leendő használókat, azonban a tanult szakmai megalapozottság elengedhetetlen a kert hosszú távú működéséhez. Jól kell tehát lerakni az alapokat, amelyekre a közösség fogja felépíteni a működő kertet. Egy közösségi kert nem az első szezonban készül el, ekkor csak az alapfunkciók épülnek meg – ágyások, kerítés, vízhálózat, járófelületek –, majd a következő szezonokban már maguk a kertészek fejlesztik tovább, akkor lesz egyre gazdagabb, sokszínűbb.

Nagyon fontos, hogy a városban emelt ágyásokat alkalmazzunk, jó minőségű hozatott földdel. A városi talaj nem biztonságos, sok kerthelyszín eleve sittmező, nem érdemes kockáztatni.