Az Egyesült Királyság lesz az első európai ország, ahol engedélyezik a laboratóriumban fejlesztett hús forgalmazását, igaz, egyelőre csak kisállateledelekben használhatják azokat fel. A mesterségesen előállított húst emberi fogyasztásra továbbra is tilos lesz forgalomba hozni.
A vállalat közlése szerint az első mintákat már idén leszállítják a partnereiknek, de az ipari méretű szállítások csak a következő három évben várhatóak.
A helyi élelmiszerbiztonsági hatóság ígérete szerint folyamatosan ellenőrizni fogják a piacra kerülő alapanyagot. A tény, hogy ezt kiemelték, jelzi: a lakosság feltehetően tart a technológiától.
Mindenesetre a Meatly vezérigazgatója BBC-nek adott nyilatkozatában bizonygatta, már megmutatták, hogy költséghatékony tud lenni az iparág, ezzel cáfolva az egyik leggyakoribb kritikát. A cégvezető szavaiból az olvasható ki, hogy a cég brit tevékenységét egyfajta pilot projektként fogják fel, ami kikövezheti az utat az emberi fogyasztásra szánt labori hús forgalmazásához.
Eddig az egész világon csak Szingapúrban engedélyezték a laboratóriumi hús forgalmazását. A BBC vonatkozó riportjában megkerestek egy ilyen húsokkal dolgozó éttermet, és állítólag nem érződött a végterméken, hogy az sohasem létezett hús-vér állat formájában.
A laborhús története 11 évvel ezelőtt robbant, amikor arról szóltak a híradások, hogy Londonban megsütötték és fel is szolgálták a világ első, laborhúsból készített hamburgerét. Ehhez tudósok Hollandiában sejteket vételeztek egy szarvasmarhából, ezeket izommá alakították, és ebből készítettek húspogácsát. A fejlesztésben részt vevő tudósok már akkor arra hívták fel a figyelmet, hogy a technológia lehet a megoldás a Föld növekvő lakosságának növekvő húsigényének kielégítésére. Ugyanakkor megjelent már olyan tanulmány is, mely szerint a laboratóriumi eljárás sokkal több szén-dioxidot termel, mint a hagyományos, amit több tudós is oszt. Szerintük az eljárás nem menti meg a bolygót, és költséghatékonnyá sem tehető.
A technológia nagyon leegyszerűsítve abból áll, hogy sejteket vételeznek egy állattól, ezeket a sejteket aztán tápanyagokkal – fehérjével, cukrokkal, zsírokkal – táplálnak, majd hagyják a sejteket osztódni és növekedni. Ezután egy fermentáló „bioreaktorba” – egy nagy tartályba – helyezik a terméket, ami 4-6 hét alatt nyeri el végső formáját. A hőkezelés mellett 3D-nyomtatóval alakítják ki a mesterséges hús végső formáját, hogy az alakjában is hasonlítson egy bélszínszeletre, vagy egy csirkemellfilére.
