A megbeszélésen mintegy 30 szakember vett részt, képviselve a kutatás, vetőmagtermesztés és forgalmazás, növényvédelem, biológiai védekezés, szaktanácsadás, áruértékesítés és nem utolsósorban a termelés területeit. A találkozó kezdeményezője, Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnök-ügyvezetője bevezetőjében azzal indokolta a szakmai grémium összehívását, hogy az utóbbi három évben jelentősen nőtt a vírusos betegségek megjelenése a paprikahajtatásban és az eddigi védekezési gyakorlat nem elegendő a magas színvonalú, integrált – biológiai védekezésen alapuló termesztéshez.

Ennek egyaránt része a termelés, az árukezelés és a forgalmazás, és most a termesztés megerősítésére van szükség.

A rezisztenciagén nem mindenható

Elsőként a kutatás-fejlesztés neves szakemberei, virológusok, nemesítők foglalták össze véleményüket a manapság kialakult fokozott vírusjárványról. A paprika vírusrezisztenciára vonatkozó genetikai kutatásai azt igazolták, hogy a főbb vírusokkal szemben a nemesítési folyamatba jól bevonható gének állnak rendelkezésre. A dohánymozaik (TMV, PMMV), paradicsom mozaik vírus (ToMV) esetében leginkább az L3 gén beépítése terjedt el a paprikahibridekbe (rezisztencia jele Tm 0-2). Az L4 rezisztenciagén (Tm 0-3) kevésbé használatos a fajtanemesítésben, mert termékenyülési gondot okozhat.

A burgonya-Y vírus (PYV) károsítása hazánkban nem jellemző, időnként okoz nagyobb gondot.

A paradicsom bronzfoltosság vírus (TSVW) esetében is alkalmaznak egy Capsicum vad fajból származó rezisztenciagént, azonban a spanyoloknál és a franciáknál igen hamar megjelent a rezisztenciát áttörő vírustörzs. Szentesen is találtak áttörő variánst, de nem volt azonos a Spanyolországban talált törzzsel. Több nagy vetőmagcég is kereste az új egy génes rezisztenciaforrást, elsősorban a Capsicum baccatum és Capsicum pendulum fajokban találtak, de nem bizonyultak a fajtanemesítésbe alkalmazhatóknak. A több, poligénes öröklődésű rezisztencia beépítése bonyolult, időigényes nemesítési folyamat, a jelenleg alkalmazott nemesítési eljárásokkal legalább 10, de akár 15 évet is igénybe vehet. Ez lerövidülhet a molekuláris, biotechnológiai módszerek fejlődésével.

A vetőmagcégek képviselői is megerősítették, hogy a kutatások folyamatosak a paprika vírusrezisztencia témában, multirezisztens új fajták kerülnek forgalomba a következő években is, de a bronzfoltosság vírus esetében új rezisztenciagén megjelenése nem várható a hibridekben.

Fontos lenne a minták rendszeres laborvizsgálata, de erre egyre kevesebb lehetőség adódik Magyarországon. Mindkét, az eredeti és az ún. áttörő vírustörzs párhuzamosan jelen van, így a ma alkalmazott rezisztenciagén nem mindig ad védelmet.