0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. október 11.

Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet: innovációra, állatjóllétre kell törekedni

A Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet szakmai napot tartott Uszódon a juhágazat technológiai fejlesztésének lehetőségeiről és a hazai állomány állategészségügyi státuszának javításáról.

A termelési körülmények hatékonyabbá tétele és az állatjóllét magas színvonala egyre hangsúlyosabb feladata a hazai állattenyésztésnek, ugyanis csak így lehetséges a hosszú távú piaci versenyképességünk fenntartása – hangzott el a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet rendezvényén.

A gépbemutatóval egybekötött szakmai nap megtartására Holló Mátyás juhtenyésztő otthona, illetve telepe szolgált helyszínül, ahová a régió környező juhászai, juhtenyésztői mellett Erdélyből érkező állattartók is ellátogattak, hogy meghallgathassák Mezőszentgyörgyi Dávid, a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatójának, valamint Kovács-Igric Dominika állattenyésztő mérnök, a Farmer Starter Kft. tulajdonosának előadásait.

Holló Mátyás állománya
Holló Mátyás állományában sok külföldi, főként francia tenyészetből érkeznek ígéretes egyedek
Fotó: Csatlós Norbert

Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet célja

A Juh és Kecske Ágazatért Egyesület 2019-ben jött létre a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség, valamint a Juh Terméktanács közös munkájának eredményeként. A szakmaközi szervezeti elismerést 2021-ben kapta meg a szervezet, amely tevékenységének célja a juh- és kecsketermékpálya tagjaival a juh- és kecsketermékpiac összehangolása, az ágazaton belüli közös érdekképviselet megvalósítása és a Kormányzat kiskérődző-ágazatot érintő szabályozási környezetének kialakításában való részvétel.


Jó minőségű, csak kevés

A szakmaközi szervezet ügyvezető igazgatója a hazai báránypiac húsvéti időszakot követő értékeléséről és az ágazat helyzetéről tartott előadásában elmondta,

világviszonylatban a bárányállomány mintegy 1,2 milliárd egyedre tehető, ebből 170 milliót Kínában tartanak, a teljes állomány 42 százaléka pedig Ázsiához köthető.

Az Európai Unió megközelítőleg 58 millió egyedet tart, és csak 89 százalékban mondható önellátónak, emiatt némi (többek között új-zélandi) importra rosszul. Az unió állományának negyedét Spanyolország tartja, de Románia is kiemelkedően magas e téren (mintegy 19 százalék), de juhállományának minősége kifogásolható. Magyarország nem tart még 1 millió egyedet sem, ellenben állataink minősége kiváló, ezért is keresi az olasz, német, osztrák piac a magyar bárányokat. Mezőszentgyörgyi Dávid felhívta az állattartók figyelmét arra a prognózisra, hogy bár a jelentős állománynagyság-különbség ellenére sem lehet egyelőre ránk nézve aggodalomra okot adó a román juhágazat, ugyanakkor egyre több erdélyi gazdálkodó vesz magyar tenyészállatot, aminek eredményeképpen később javulhat a román juhállomány minősége, és ez már hatványozottan veszélyes lehet a magyar piacra. További piaci versenyképesség-csökkenéssel járhat az a tendencia is, miszerint az elmúlt 3 évben mintegy 150 000 egyeddel lett kevesebb az anyajuhlétszám itthon – e folyamat megállítása halasztást nem tűrő intézkedéseket igényel. Az apadó állománynagyság mellett a juhtartók száma is csökkent, ami koncentrációhoz vezet hamarosan, azaz egyre kevesebben egyre nagyobb állományt tartanak majd hatalmas telepeken. Az eddig 300 állat/juhász arány kezd 400 felé tolódni (a koncentrációnak egyik jele), és a jelenlegi gazdasági környezetben a 1000-res állománylétszám a minimum, ami már jövedelmet termelhet egy családi gazdálkodásnak.

Ugyanakkor az adatok alapján, itthon az átlagos állománynagyság 500-1000 juh közé tehető, és ez csak kereset-kiegészítésnek elegendő egy gazdálkodásnak – a jelenlegi piaci viszonyok és árak mellett.

Üzekedéskor dől el az ár

Az árak kapcsán elmondta, jelenleg az Európai Unióban a nehéz bárány ára magasabb, mint a könnyű bárányé, ami a 3 millió muszlim vallású bevándorló európai megtelepedésének a hozadéka, ugyanis ők inkább a nehéz bárányt preferálják. Az ágazat piacán szezonálisan emelkednek az árak, húsvétkor és karácsonykor lehet a legtöbbet kapni a bárányokért, de ahogy Mezőszentgyörgyi Dávid fogalmazott: „a jó ár az üzekedésnél kezdődik”, és húsvétra egységes fajtával, mennyiséggel és takarmánnyal etetett árunak kell meglennie ahhoz, hogy a legjobb áron tudják a termelők értékesíteni állataikat. A sűrített elletés mellett az állatokat abrakoltatni kell a folyamatos termelékenység és magas állatminőség biztosításához, valamint a kereskedőkkel történő rendszeres konzultáció is nagyon fontos – sokszor érdemesebb a valamivel alacsonyabb áron dolgozó, de hosszú távon bizonyítottan megbízható kereskedővel partneri megállapodást kötni, mint egy magasabb árat kínálóval, akinek szavahihetősége kétségeket vet fel.

Az ügyvezető igazgató továbbá kiemelte, hogy leginkább a zárt istállóban tartott, intenzíven báránytápon hizlalt, egészségügyi követelményeknek maradéktalanul megfelelő merinó és hús típusú, és ezen belül is elsődlegesen a 20-30 kg közötti súlyú állatok keresettek a piacon.

A nagysúlyú bárányok értékesítésének lehetősége az augusztusi időszakban korlátozottabb, mint máskor, mert a nyugat-európai országokban dolgozó muszlim vendégmunkások ebben az időszakban hazautaznak, emiatt akkor kisebb erre a kategóriára a kereslet.
Forrás: Kistermelők Lapja

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: