A probléma az, hogy ezeknek a földeknek a tulajdonjogát korábban nem rendezték a hagyatéki eljárásban, sőt sokszor még maguk az örökösök sem tudnak ezekről a területekről, így a tulajdoni lapon továbbra is az elhunyt tulajdonostárs neve szerepel. Szerzőnk arra ad választ, hogy miként rendezhető ezeknek a földeknek a tulajdonjoga.

Egy személy halálakor az öröklés rendjét és az örökség elemeit a hagyatéki eljárás során állapítják meg. Hogy pontosan milyen vagyontárgyak és jogok tartoznak a hagyatékba, azt az úgynevezett hagyatéki leltár határozza meg, ehhez pedig az elhunyt személy hozzátartozóitól szerzik be az információkat.

Póthagyatéki eljárással rendezhető a tulajdonjog

Amennyiben a hagyatéki eljárás befejezése után a hagyatékhoz tartozó valamilyen vagyontárgy kerül elő, akkor póthagyatéki eljárást lehet indítani az illetékes közjegyzőnél. Póthagyatéki eljárást nemcsak az öröklésben érdekelt személy kezdeményezhet, hanem hivatalból is megindíthatja a jegyző, ha tudomást szerez az utóbb előkerült vagyontárgyról. Tehát amennyiben ilyen földről szerzünk tudomást, akkor a jegyzőnél tehetünk erről bejelentést. Melyik jegyző illetékes az ügyben?

Új szabályok: már gyorsított eljárásra is van lehetőség

A tulajdonjog rendezésére azonban most egy gyorsított eljárás lépett hatályba. Erre azoknál a földeknél van lehetőség, melyek 5000 négyzetméternél kisebbek és tulajdonosuk már legalább 15 éve elhunyt. Eszerint, ha a tulajdonosként bejegyzett személy haláláról a földhivatal tudomást szerez, hivatalból értesíti a jegyzőt a hagyatéki eljárás vagy a póthagyatéki eljárás megindítása céljából. A folyamat gyorsítása érdekében a közjegyző ilyenkor hirdetményt bocsát ki, és ha ennek a határideje alatt a közjegyzőhöz igénybejelentés nem érkezik, a közjegyző a hagyatékot az államnak adja át. [2020. évi LXXI. törvény 28/A.-28/B. §]