Augusztus közepén még mindig forró, aszályos volt az időjárás, a 35-40 °C-ot is elérő, rekordmagas nappali hőmérsékletek további károkat okoztak a szántóföldi és kertészeti kultúrákban, ilyenkor ugyanis leáll a növények asszimilációs tevékenysége. A talajok felső rétegében nincs vagy alig van nedvesség, ami párolgásával enyhítene a légköri forróságon. Mivel az éjszakai hőmérséklet is csak kevés helyen csökkent 20 °C alá, így a reggeli harmatképződés általában elmaradt. károsítók
Alma- és körteültetvényekben a varasodás- és a lisztharmatfertőzés mértéke alig változott az előző időszakhoz képest. A két kórokozó terjedése minimális, újabb tüneteket csak a lisztharmat esetében látni, ahol a hajtásvégek mintegy 10%-án van jelen a szürke penészbevonat.
A penészpárnákon kifejlődő szaporítóképletekből nedvesebb körülmények között újabb fertőzési hullám kezdődhet. Az almamolyfertőzés folyamatosan emelkedik, főként a zsendülésnek indult őszi, illatos fajtákon, melyek vonzzák a nőstény egyedeket. A kártevő az almafélék gyümölcsein túlmenően megtalálható a dió termésében is, ott is a magházban károsít, ellentétben a nyugati dióburok-fúróléggyel, mely a zöld burok alatt szívogatja (nem rágja, mint az almamoly) a termést.
A botrioszfériás termésfoltosság könnyen összetéveszthető a buroklégy okozta tünetekkel.
Csonthéjas-ültetvényekben tovább folytatódik a fiziológiás eredetű lombhullás, de a lehullott levelek egy része sztigminás levéllikasztó gombával, valamint blumeriellás levélfoltossággal fertőzött, elsősorban meggy- és cseresznyeültetvényekben. A keleti gyümölcsmoly és a szilvamoly most is repül a feromoncsapdákba, de a lepkék száma csökken mindkét faj esetében. A gyümölcsfertőző monília okozta gyümölcsrothadás itt is jelentős, elsősorban a rovarok (darazsak, virágbogarak, hangyák, sodrómolyok, poloskák) rágása nyomán.
megkezdődött a kórokozó szaporítóképletének (kazmotécium) kialakulása. A peronoszpóra és a szürkerothadás fertőzési veszélye a magas hőmérséklet és a nedvesség hiánya miatt minimális, a korábbi tünetek beszáradtak a növényeken. A darazsak és a hangyák okozta bogyókártétel a szőlőültetvényekben is fokozódó, akárcsak a seregélykártétel.
Részletes növényvédelmi előrejelzést találnak a Magyar Növényorvos honlapon. károsítók
Dr. Aponyi Lajos
Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara
Ez is érdekelheti:
Elfeledett kincseink: a Kárpát-medence vad gyümölcsfajainak újrafelfedezése
