0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. február 16.

Elfeledett kincseink: a Kárpát-medence vad gyümölcsfajainak újrafelfedezése

A Kárpát-medencében őshonos vad gyümölcsfajok genetikai és történelmi értéke kiemelkedő. E fajok génbanki vizsgálata és termesztésbe vonása fontos szerepet játszhat megőrzésükben és hasznosításukban.

A Kárpát-medence területén honos vadon termő gyümölcsfajok miatt okkal használhatjuk ifjabb Plinius Pannoniára vonatkozó megjegyzését némi kiterjesztéssel. A Pannonia glandifera (azaz makktermő Pannónia) ugyan a tölgyre vonatkozik, de ahol tölgyesek találhatók, ott a gyümölcstermő fajok száma is nagyobb.

Gyakori vad gyümölcsfajunk a kökény, mellyel még mindig nem foglalkoztunk eleget, pedig a genetikai és pomológiai adatok magas antioxidáns-tartalmat igazoltak a termésében.

kökény
Sokféle alakja és hibridjei révén termesztésbe vonható a kökény

A MATE Nemesítési Tanszékén jelenleg is ígéretes kutatások folynak, és a termesztésbe is vonható hibridek és szelektált típusok révén, kikerülhet a vad fajok köréből. Virágzása a tavasz biztos jele, de a gyümölcse csak késő ősszel fogyasztható. Európa-szerte különböző intenzitással foglalkoznak taxonómiai vizsgálataival, nagy ugyanis az alakgazdagsága, elsősorban a termetük, a gyümölcsméretük és a beltartalmi értékeik alapján. A neolitikumtól bizonyítható a gyűjtögetése. Génbanki vizsgálatainkban eddig két alfajt különítettünk el az albertirsai Dolinából.

Legalább ennyire nehéz a cseresznyeszilvák minősítése is, a balkáni előfordulása ősidőktől bizonyítható, de okkal feltételezhetjük, hogy honos hazánkban.

A termésszín, a gyümölcs nagysága, az érési időpont szerint igen alakgazdag; kultúr-, félkultúrtípusok, elvadult formák ismertek. Ma alanyfajtaként 4-5 típusa használatos, pedig 40 éve közel félszáz mirabolánt tudtunk elkülöníteni Cegléden a fajtagyűjteményben. A Felső-Tisza-vidéken piros és sárga gyümölcsű formákat termesztenek.

Sokkal kevesebb feladatot igényel a fekete eper bemutatása: Kis-Ázsiából került hazánkba, ez a faj pomológiai értéket képvisel.

fekete eper
A fekete eper gyümölcse értékesebb, mint a fehér rokonáé

A fehér eper pedig Kínából származik, karrierjét a selyemhernyó tenyésztésének köszönheti. Mára eltűnőben van, bár sokkal inkább megmaradt a kultúrflórában, mint a fekete eper, amit egyes térségekben (pl. Cegléd, Törtel, Vezseny) gyümölcséért tartották, a múlt században piacra vitték, mint most Erdélyben, vagyis nem kizárólag pálinka-alapanyag volt.

Ahol az úgynevezett selyemkertek voltak (Tolna, Baranya, Duna-Tisza köze), a fehér faeper átvette a fekete faeper szerepét.

A régi génbanki fajtabegyűjtési programban több típust választottunk ki mindkét fajból, de a szaporítását nem tudtuk megoldani.

A fekete áfonya kevésbé ismert cirkumpoláris faj, azaz az északi félgömbön általánosan elterjedt. Mészkerülő növény, hazánkban a Sátor-hegységtől a Börzsönyig, a Bakonyalján, továbbá Sopron és Kőszeg vidékén, valamint az Őrségben fordul elő. Nálunk az egyes alakjai kevésbé ismertek, noha ökológiai és társulástani (cönológiai) jelentőségét régóta kutatják. Típuspéldányokat gyűjteményben sem ismerünk, a gyümölcsét ráadásul csak engedéllyel szabad gyűjteni. A vörös áfonya pedig védett, ezért itt nem is foglalkozunk vele.

kék áfonya
A kék áfonya nem él meg meszes talajban
Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: