A keresztezéseket követően Varga Márton új fajtákat hozott létre, melyeket szelektált, majd felszaporított. Ezek a változatok a magyar klímához alkalmazkodtak és betegségekkel szemben is nagyfokú ellenállósággal rendelkeztek, mint a legtöbb külföldön nemesített fajta. Fontosnak tartották vizsgálni a fajták télállóságát és a talajnedvesség iránti érzékenységét. Bebizonyították, hogy amennyiben a hagymanövekedés időszakában elegendő vizet kap, úgy sikerrel termeszthető a magyar klímán is. Az általuk végzett kísérletek még arra a nem várt eredményre is vezettek, hogy a Magyarországon beérett hagymák hajtathatósága jobb, mint a hollandoké. A két világháború között a Fővárosi Kertészképző Iskolában 10 kataszteri holdon termesztettek virághagymákat, valamint az ország különböző részein (68 területen) központi irányítás mellett.
(Forrás: Varga Márton Múzeum)
„A hazai virághagymatermesztés meghonosításához mindenek előtt olyan virághagyma törzsekre volt szükség, melyek hazai viszonyainkhoz alkalmazkodtak, illetve annak megfelelnek.
Mindez mamár befejezett dolog” – írta Jeszenszky Árpád 1933-as cikkében.
A szerkesztő azt is leírta, hogy a tulipán- és jácinttermeléséről híres Hollandiában akkoriban már problémát okozott a virághagyma-értékesítés, mivel az export nehézségekbe ütközött, a gazdasági romlás következtében az importőr országok felvevőképessége csökkent, nem utolsósorban pedig több ország berendezkedett a virághagymák termesztésére. A cikk beszámol arról, hogy 1932-ben a holland termesztők kénytelenek voltak vagonszámra a tengerbe dobni a három évig nevelt, piaci értékesítésre kész, virágozni képes virághagymáikat. Magyarországon az 1930-as években különösen a jácint-, a tulipán- és a nárciszhagymák termesztése vett erős lendületet. A Székesfővárosi Kertészképző Iskolában milliószámra termesztették a virághagymákat, és ezeket továbbnevelés céljából kiadták a gazdáknak. A cikkben olvasható, hogy
Változott a világ
(Forrás: Varga Márton Múzeum)
A magyar virághagyma-termesztés későbbi hanyatlását több tényező együttes hatása okozta: az országra nehezedő történelmi események és ezekből is adódóan a piac szervezetlensége. Míg Hollandiában kiemelt kertészeti ágazattá vált a virághagyma-termesztés, és ennek megfelelően látták el forrásokkal a termesztőket és nemesítőket, hazánkban nem kapott jelentős gazdasági segítséget. Inkább az élelmiszeripari növények termesztését támogatták. Mindez a nemesítést is elsorvasztotta, Hollandia és más nyugati országok váltak piacvezetővé.
Néhány más dísznövénycsoportban ugyanakkor fejlődünk a fogyasztói igények és a klímaváltozás figyelembevételével. Időközben a termesztésben a kézi művelést felváltották a gépek, majd az automata rendszerek, a nemesítésben pedig a klasszikus módszereket kiegészíti a molekuláris nemesítés. Kutatók arra engednek következtetni, hogy a kertészeti termesztés negyedik korszakában a wifi alapú, 5G-s rendszerek lesznek használatosak, és a nemesítésben is új időszak kezdődik.
A modern kertészet a növényfiziológiai ismereteknek, a magas szintű technológiai folyamatok és az új fajták alkalmazásának hatékony kombinációja. Megérteni és kiszolgálni a növény szükségleteit éppoly fontos, mint a korszerű technológiák alkalmazása. Ez pedig a virághagyma-termesztésben különösen igaz, hiszen a hagymás évelők termesztésének minden szakasza (virágzás, vegetatív növekedés, hagymafejlesztés, dormancia) eltérő környezeti tényezőket, körülményeket kíván.
Köszönetnyilvánítás
A kutatás a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal „A körforgásos gazdaság megvalósíthatósága a honvédelmi tevékenységek során” című, TKP2021-NVA-22 azonosítószámú Tématerületi Kiválósági Program támogatásával valósult meg, a Körforgásos Gazdaság Elemző Központ (KGEK) vezetésével.
Ez is érdekelheti:
