A hazai fűszerpaprika-termesztés átalakulóban van. A termőterület a rendszerváltás óta folyamatosan csökken, a minden gazdálkodót érintő kihívásokkal, mint a szeszélyes időjárás, a kevés és egyenlőtlen eloszlású csapadék, és az egyre nehezebb növényvédelem, pedig a fűszerpaprika-termelőknek is szembe kell nézniük.
A fűszerpaprika-ágazat jelenlegi helyzete több évtizedes folyamat eredménye, magyarázta Gáll Tibor. Az EU-csatlakozást követően beáramló olcsó külföldi – többnyire kínai, dél-amerikai és szerbiai – féltermék folyamatosan alacsonyan tartotta a termelői árakat, gyengítve ezzel a termelői bázist.
A hazai fűszerpaprika-termőterület a folyamatos csökkenés után az utóbbi öt évben mintegy megfeleződött, így 2023-ban már az ezer hektárt sem érte el. Ennek számos oka van, jelentős tényező a növényápolást és a betakarítást végző dolgozók hiánya, a növekvő energiaköltségek és a szabadföldi termesztés jövedelmezőségének magasabb kockázata. A gazdaságosnak tekinthető 20-30 tonnás hektáronkénti hozamhoz képest az átlagtermés 8-9 tonna körül alakult az elmúlt években. A nem intenzív technológiával dolgozó gazdálkodók egy részénél ezért nem gazdaságos és költséghatékony a termelés.
A jelenlegi 1000-1200 hektár termőterület számottevő növelésére a szakember nem lát nagy esélyt. A nagyobb feldolgozók a kialakult nyomott árszint következtében beépítették az import féltermék felhasználását a termelésükbe, ezért náluk nem várható többletigény a magyar fűszerpaprikára.
Az eredetvédett, prémium termékek arányának növelésével, az exportpiacok stabilizálásával szintén lehetne kismértékű fellendülést elérni. Ezek készítése megbízható értékesítési csatornák esetén megfelelő megtérülést biztosít a gazdák számára.
Főként őrölten visszük ki
A hazai fűszerpaprika külkereskedelmi egyenlege évek óta negatívumot mutat, tehát nem vagyunk teljesen önellátók. A 2000 tonna körüli kivitel kétszeresét, mintegy 4000 tonnát hozunk külföldről. A KSH export-import adatai azt mutatják, hogy főként az Európai Unión kívülről áramlik féltermék hazánkba.
Kivitelünkben nem játszik szerepet az egészben szárított paprika. Az édes és csípős fűszerpaprika-bogyók importaránya viszont átlagosan 25% volt az elmúlt években. Ebből arra lehet következtetni, hogy további feldolgozásra szánt alapanyag is érkezik.
A fűszerpaprika-őrleményt illetően azonban pozitív a külkereskedelmi egyenlegünk. Ez arra utal, hogy elsősorban alacsonyabb értékű „tömegterméket” importálunk, míg kivitelünk meghatározó része magas hozzáadott értékű prémium termék.Fűszerpaprikából nem tartozunk az alacsonyabb árfekvésű és minőségű ömlesztett terméket exportáló országok közé. Ez a jövőre nézve kedvező helyzetnek tekinthető, hiszen a tömegtermékekből – a jelenlegi termesztéstechnológia és átlaghozamok mellett – a külpiacokon nem tudjuk felvenni a versenyt a nagy termelő országokkal. Az exportpiacainkat tehát a magas hozzáadott értékű termékekből érdemes tovább bővíteni, hiszen a nemzetközi piacon van helye a magyar fűszerpaprikának, és van kereslet a kifejezetten magyar alapanyagból készített termékek iránt.
Az elmúlt időszakban a hagyományos szabadföldi termesztés rovására mindinkább elfogadott a termesztők körében a bakhátas, csepegtető öntözéses intenzív technológia, valamint a fóliaházi hajtatás. A klímaváltozás hatására ugyanis az öntözés nélküli szabadföldi termesztés egyre kockázatosabb, miközben az intenzív technológiában nemcsak az öntözés és a tápanyag-utánpótlás szabályozható jobban, de csökken a gyomirtás költsége, továbbá
