A szőlőtermesztéssel foglalkozó és főként vörösborok készítésére fókuszáló Szeleshát Szőlőbirtok már nem először hozza el a borverseny aranyérmét, ami a tulajdonosok szakértő befektetésének és termesztési stratégiájának, valamint a világot járt és tapasztalatot szerzett fiatal birtokigazgatónak, Rosta Krisztinának köszönhető.

A birtok egyik tulajdonosa, Krajcsovszki László nővére borász, a sógora szőlész, a kertészeti egyetemen ő is szőlészetet tanult,

A természet keresztülhúzta a számításaikat, de meglátták az adottságokat a Nyéki-hegyben, ezért területeket kezdtek vásárolni szőlőtermesztéshez a Szeleshát-dűlőben, emlékszik vissza a kezdetekre. Azóta bebizonyosodott, hogy valóban kiváló szőlőtermő területet találtak, és ahogyan utánajártak a hely történelmének, kiderült, hogy már az ókortól kezdve voltak szőlőültetvények, később az egyházhoz tartoztak a környékbeli dűlők, a rendszerváltás után pedig apró parcellákként kerültek magánkézbe a területek.

Gyorsan fejlődtek a mai szintre

Szeleshát a Szekszárdi-dombság legdélebbi dűlője, amelynek mikroklímája speciális, hiszen a tőle nyugatra található Völgység és az Alföld között egy szélcsatorna húzódik nyugat-kelet irányban az ültetvény lábánál, amin keresztül éjszakánként hűvös légtömeg indul meg az Alföld irányába a völgyes Tolnai-dombság felől.

Amikor megismerték ezt a területet, a helyiek szántónak használták, de nem lehetett rajta gazdaságosan termeszteni és a megközelítése is nehézkes volt. Húsz év alatt vásárolták meg a területeket 49 különböző tulajdonostól, döntő része a Szeleshát-dűlő, hozzá szervesen kapcsolódik a Belső-szeles, a Kerek-hegy és a Gubac-hegy. A birtok jelenleg 60 hektáros, amelyből 55 hektár szőlőültetvény, főként Merlot, Kékfrankos és Cabernet franc fajtákat termesztenek.

A vállalkozás szőlőbirtokként indult, 2001-ben kezdték telepíteni a szőlőket, a termést szekszárdi pincészetek számára értékesítették.

Először felújítottak egy régi pincét, ám azt nagyon gyorsan kinőtték az ültetvények intenzív növekedése miatt, ezért 2012-ben egy új, modern borászat mellett döntöttek, amely egy régi malom helyén épült a Lajvér-patak mellett, az autópálya közvetlen szomszédságában.

Ez a mai, korszerű technológiával felszerelt borászat alkalmas arra, hogy az összes megtermelt szőlőt feldolgozzák és érleljék. Most, hogy a birtok kialakítása befejeződött, a következő lépés a piacbővítés, ami nehéz feladat, hiszen a vörösborok kereslete az utóbbi pár évben némileg megtorpant.

mert a vörösbor tradicionális termék és ebben is ragaszkodnak a hagyományokhoz, indokolja a döntésüket Krajcsovszki László.