0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. október 12.

A csirke, mint megújuló energiaforrás

A csirketollakból üzemanyagcellákat lehet építeni, a baromfizsírt pedig energiatárolásra lehet használni. A tudósok már dolgoznak az új technológiákon, amelyek a gazdáknak is hasznukra válhatnak.

A baromfitollban lévő keratinból a jövőben hidrogén üzemanyagcellákat lehet majd készíteni, a csirkezsírból pedig szuperkondenzátorok elektródái készülhetnek. A forradalmi eredmények új bevételi forrássá válhatnak a gazdák számára.

Csirketollak az üzemanyagcellákban

Ma a csirketoll csak melléktermék a baromfiiparban. Az ETH Zürich és a Nanyang University Singapore (NTU) kutatócsoportja azonban bebizonyította, hogy a toll forradalmasíthatja a hidrogén üzemanyagcellák gyártását. A csapat kifejlesztett egy eljárást, amellyel a csirketollban található természetes keratint ultrafinom szálakká, úgynevezett amiloidszálakká alakítják át. Ezeket a szálakat arra használták, hogy félig áteresztő membránokat építsenek a hidrogén üzemanyagcellákban.

Fotó: Freepik
Ma még vegyszereket használnak e membránok építéséhez, amelyek mérgezőek és nem bomlanak le a környezetben. A csirketollak 90%-ban keratint tartalmaznak, és természetes módon gyorsan lebomlanak. A tudósok kiszámították, hogy körülbelül 100 gramm toll elegendő ahhoz, hogy egy négyzetméternyi membránt készítsenek.

A keratintartalmú membránok előállítása háromszor olcsóbb, mint a jelenleg alkalmazott módszereké. A kutatók úgy vélik, hogy az új membránok csökkenteni fogják a hidrogén üzemanyagként való előállítására szolgáló elektrolízis környezeti költségeit. Az új membránépítési módszer tehát nemcsak környezetbarát, hanem hatalmas pénzügyi megtakarítást is eredményezne.

Baromfizsír az energiatárolásban

A dél-koreai Yeungnam Egyetem kutatói viszont olyan módszert dolgoztak ki, amellyel csirkezsírt alakítanak át szuperkondenzátorok, azaz energiatárolók elektródáivá.

Foto: WkimediaCommons

A kutatók gázpisztollyal olvasztották ki a baromfihulladékból a zsírt. Ezután a kiolvasztott zsírt egy olajlámpához hasonló, lángoló kanóc segítségével elégették. Végül összegyűjtötték a keletkező kormot. A tiourea oldattal kezelt koromban lévő szén nanorészecskék jó kapacitást és tartósságot, valamint nagy energia- és teljesítménysűrűséget mutattak.

Semmi akadálya tehát annak, hogy ezt az anyagot nagy elektromos energiakondenzátorok elektródáinak építéséhez használják fel. Az ilyen elektródák a koreai kutatók szerint egyaránt felhasználhatók lennének az elektromosság tárolására és a LED-ek működtetésére.

A fotovoltaika és az elektromobilitás fejlődésével az energiatárolás iránti igény nagyobb, mint valaha. A probléma most az, hogy az energiatárolók előállítása drága, illetve üvegházhatású gázok kibocsátásával, a földterület degradációjával és szennyezéssel jár. Ennek eredményeképpen az, aminek az éghajlat és a természet védelmét kellene szolgálnia, valójában egyáltalán nem tesz így.

A Yeungnam Egyetem tudósai által kifejlesztett technológia ezért nagyon is üdvözlendő alternatívát jelenthet az ipar számára, ráadásul hatalmas gazdasági előnyökkel is járna.

MI-generált fotó forrása: Freepik

Jó hír a gazdáknak

A fent leírt két felfedezés technológiai áttörést jelenthet a megújuló energia-iparban, és valóban tisztává, környezet- és klímabaráttá teheti a megújuló energiát. Fontos, hogy mindkét forradalmi technológia olyan természeti erőforrásokat használ ki, amelyeket a mezőgazdasági termelők tudnak biztosítani. Hogy ez a baromfitenyésztők számára is új nyitást jelent-e, valószínűleg hamarosan kiderül. Azonban már az a tény, hogy a tudósok a mezőgazdaságra a nyersanyagok és a fosszilis tüzelőanyagok alternatívájaként tekintenek, mindenképpen biztató. Most már csak drukkolnunk kell, hogy az ipar esélyt adjon a tyúkoknak.

Forrás: farmer.pl

Magazin ajánló: