0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. november 12.

Magyarok Kenyere – összetartozásunk alappillére

Összefogásból idén is jelesre vizsgáztak a kárpátaljai földművesek: a nagydobronyi gyermekotthonban megtartott búzaösszeöntő ünnepségen bejelentették, a megye magyar gazdálkodóinak idén sikerült 101 tonna kenyérnek valót összegyűjteniük.

Megkezdődött a korai borszőlők kárpátaljai szürete

szüret
Kezdődhet a szüret

Legelőször a Csabagyöngye, az Irsai Olivér, a Solaris korai borszőlő fajták betakarítása kezdődött el Kárpátalján. Utána az errefelé nagyon divatos Néró következik, majd az egyik Ukrajnában elterjedt fajta, a Goluboké. Ezek cukorfoka már megfelelő. De nem kell sokat várni a Tramini, az Ottonel Muskotály, a Medina és a Pölöskei Muskotály szüretelésére sem.

– Gazdatársaim visszajelzéseiből arra következtetek, hogy

a korai borszőlőket alapjában véve sikerült megvédeni a betegségektől, nem úgy, mint a későbbi érésűeket, például a Hárslevelűt vagy a Szerémi zöldet

– tájékoztat Varga István benei szőlész-borász. – A vadkár viszont sok helyen, így nálunk is jelentős. Az őzek, a nyulak, fácánok ugyancsak megdézsmálták a termést.

A betakarítás a megszokottnál két héttel korábban kezdődött. Mire kell ilyenkor nagy gondot fordítani?

– A kollégák figyelmét arra szoktam felhívni, hogy amikor ilyen hőségnapokon vagyunk kénytelenek szüretelni, nagyon fontos a ledarált szőlő és az abból kinyert must hőmérsékletének alacsony szinten tartása, hogy az ne emelkedjen 22 fok fölé – magyarázza beszélgetőpartnerem. – Ezért ajánlatos a hajnali órákban megkezdett szüretet úgy 10 óra tájban abbahagyni.

A helyi szőlősgazdák milyen évadnak néznek elébe?

– Már most tudható, hogy a későbbi borszőlő igen magas, 320-350 forintnak megfelelő hrivnyáért kerül majd értékesítésre. Mint már szó volt róla, ebben jelentős mértékben közrejátszik, hogy a termelőknek a későbbi szüretelésű fajták jelentős részét a betegségektől nem sikerült megvédeni. Illetve az is, hogy

a háborús viszonyok ellenére továbbra is sok turistacsoport érkezik vidékünkre,

akiknek a programjából többnyire kihagyhatatlan egy-egy borkóstoló, meglehetősen gazdag palettával. Ilyenkor általában 6-7 bor kerül terítékre.

Szántóföldi aszálykárok

napraforgó
A napraforgó sok helyen még tartja magát

A Kárpát-medence más tájaihoz hasonlóan július közepe óta Kárpátalján sem hullott számottevő csapadék, azóta szinte nap mint nap 30 Celsius-fok feletti hőség perzseli a növényeket. A kukorica furulyázik, jó néhány tábla már felsárgult, a napraforgó a legtöbb helyen még küzd a túlélésért. Gyötrődik a szója is: a várt termésnek csupán a felét-harmadát ígéri.

– Sorozatban jönnek a kedvezőtlen évjáratok – sommáz Huszár Péter, aki Beregszász környékén gazdálkodik. – Öt évvel ezelőtt, 2019-ben tudtunk némi jövedelmet elkönyvelni, azóta csak veszteséget termelünk. Pedig sorstársainkhoz hasonlóan mi is megpróbálkoztunk a kultúraváltással.

Két évvel ezelőtt felhagytunk az őszi kalászosok termesztésével, azóta már csak kukoricát, napraforgót meg szóját vetünk.

A tavalyi hozamok kapcsán nincs okunk panaszra, ám az ukrán gabonapiac összeomlása miatt csak önköltségi ár alatt voltunk kénytelenek túladni a terményeken. Most pedig az aszály tesz tönkre mindent. Legfőképpen azokat a kukoricatáblákat sújtja, amelyeket később vetettünk. A környékünkön már az elmúlt évben is többen felhagytak a gazdálkodással. Mi a bátyámmal hajlunk arra, hogy felére csökkentjük a vetésterületet.

– A kánikulában egyszerűen elégtek a kukorica pollenjei, így a csőképződés meglehetősen hiányos. A napraforgónál szintén a szemképződéssel vannak gondok – magyarázza Molnár Ádám falugazdász. – A szója nitrogénmegkötő baktériumai a vízhiány miatt hagyták abba tevékenységüket. Valóban ideje lenne elgondolkodni azon, hogy mostanság milyen kultúrát favorizáljunk. Mert idén megtapasztaltuk, hogy mihez vezet, ha mindenki az utóbbi évek slágernövényeit részesíti előnyben. Dinnyéből Kárpátalján akkora a túltermelés, hogy a legtöbb gazda örül annak, ha önköltségi áron túl tud adni a portékáján. A csemegekukoricán ugyan még van némi jövedelem jelenleg, ám félő, hogy augusztus végére megváltozik ez a kép.

– Elismerem, hogy nem könnyű megtalálni a kitörési pontokat, ám nekünk ezúttal sikerült – vallja id. Karafa András beregardói gazda.

– Több hektáron vetettünk takarmányborsót, ami szépen fizetett és jó áron kelt el. Nem állítom, hogy jövőre is így lesz, ám mindenképpen újra próbálkozunk.

– Sokan régóta mondogatják, hogy mi, itt Kárpátalján, akik legfeljebb 150-200 hektáron gazdálkodunk, nem tudjuk felvenni a versenyt azokkal a főként külföldről szponzorált agrárholdingokkal, amelyek az ország belsejében több ezer, esetenként több tízezer hektáron tevékenykednek – vélekedik Hidi János nagydobronyi földműves. – A harmadik háborús esztendő újra bebizonyította, hogy vidékünkön elsősorban a fóliás zöldségtermesztésbe érdemes befektetni. Az uborka jelenleg is magas áron kel, hasonló módon jól fizetnek a paradicsomért és a paprikáért. Nem véletlen, hogy a magyar kormány által támogatott mezőgazdászok számára meghirdetett pályázatok során a legtöbben újabb fóliaházak építéséhez igényelnek támogatást.

Vallom, hogy ki kell használni a megye kedvező éghajlati adottságait,

azt, hogy a hajtatásban nálunk két-három héttel korábban érik be az első termés, mint az ország más tájain. Emellett nem szabad megfeledkezni arról a tudásról, a termelés során szerzett tapasztalatokról sem, amihez gazdáink a magyarországi tanulmányutak és képzések során jutottak.

Ez is érdekelheti:

Gabonatermesztés: fény az alagút végén?

Örökölt természetszeretet

agrárminisztérium határon túli magyarok logó

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: