A fás növényeken a nyári hónapokban alakulnak ki a következő évi termőrügyek vagy virágkezdeményt is tartalmazó rügyek. A folyamat fajtól függően július végére, augusztusra befejeződik és onnantól a növényi hormonok akadályozzák meg, hogy kihajtson a rügy, továbbá befolyásolja a hőmérséklet és a nappal hossza. Számos mérsékelt övi növénynek téli hideghatásra is szüksége van a virágzáshoz. másodvirágzás

Hosszú és sok tényező által befolyásolt szakasz a rügyfejlődés és a következő évi kihajtás, illetve virágzás, amit számos káros hatás zavarhat meg. Az egyik ilyen a súlyos lombvesztés, aminek a következményét a városi vadgesztenyefákon látjuk, és a vadgesztenyelevél-aknázómoly tömeges károsítása okozza. Jégverés is kiválthatja azt a lombvesztést és stresszállapotot, ami után másodvirágzással reagálhat egy fás szárú növény, ez szőlőben szokott előfordulni.

Az aszály miatt zavart szenvedett vagy leállt a rügyfejlődés folyamata, tehát a jövő évi termésre is káros hatású. Szeptemberben megérkezett a bőséges csapadék, ami után viszont úgy érezhették a növények, hogy már túl vannak a nyugalmi perióduson. Főként az amúgy is legyengült, rossz kondícióban lévő fákon, bokrokon következett be másodvirágzás. A most fejlődő virágokból természetesen már nem lesz a termés, és amennyi virágrügy most kihajtott, annyival kevesebb nyílik jövőre.

A leggyorsabban lombtrágyaként tudják fölvenni a tápelemeket a fák, most így adagoljunk még nitrogént, káliumot, magnéziumot, bórt és cinket. Sokféle lombtrágya és biostimulátor kapható, a leghatékonyabbak az aminosavat is tartalmazó készítmények, amelyek közvetlenül hasznosítható szerves anyaggal is ellátják a növényeket és az aminosavak segítik a tápelemek fölvételét és szállítását is.