Október elején tojásfogyasztást népszerűsítő sajtótájékoztatót tartottak Budapesten. Az apropót az adta, hogy a Baromfi Termék Tanács és a spanyol INPROVO, mint gesztor, a francia SNIPO testvérszervezeteivel összefogva európai uniós támogatást nyert a tojásfogyasztás népszerűsítésére a 2023–2025 közötti időszakra. Nemcsak egyszerű fogyasztásikedv-növelésről van szó, hanem a tojásnak, mint alapvető élelmiszernek az újrapozicionálását is zászlajukra tűzték.

A rendezvényen ennek megfelelően a BTT és szakmai szervezete egyaránt a legmagasabb szinten képviselte magát. Csorbai Attila, a BTT elnök-igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az élelmiszerbiztonság az utóbbi időben egyre inkább felértékelődik, a fogyasztók ezt a legtöbb esetben díjazzák is. A programról szólva kifejtette, hogy dr. Molnár Györgyi, a Magyar Tojásszövetség igazgatója másfél éve sikeresen pályázott az említett két szervezettel közösen, s ennek következtében

Az elmúlt néhány évet a tojástermelők megszenvedték, volt amikor nagyon, de akadtak olyan időszakok is, amikor az értékesítési ár növekedése némileg kompenzálta a megelőző időszak veszteségét.

A tojáságazat mostani helyzetét és az idetartozó kihívásokat Pákozd Gergely, a BTT MTTSZ alelnöke elemezte. Az 1000 arcú tojásról afféle kedvcsinálóként Antal Emese dietetikus, szociológus villantott fel részleteket. Dr. Gál Tímea, az InnoFod Marketing Kft. nemzetközi porjektmenedzsere (ez a kft. vesz részt a 3 nemzetből álló konzorciumban) az európai tojás kihívás gyakorlati lehetőségeit értékelte, hangsúlyozottan az elmúlt másfél év eredményeit és tapasztalatait.

Mennyibe kellene kerülnie a tojásnak?

Ezt a kérdést dr. Sütő Zoltán, a BTT Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége elnöke fogalmazta meg, és igyekezett rá megfelelő szakmai, tehát érdemi választ adni. Érdekes összehasonlítást tett a tej, a méz és a tojás árának hosszabb távot felölelő árváltozásairól és azok egymáshoz való viszonyáról. Ha 1960-hoz viszonyítjuk a tehéntej, a tyúktojás és a méz felvásárlási árát, lehet okunk megdöbbenésre. A tehéntejnek litere 1960-ban 2,35 forint volt, majd 2023-ban ugyanez 176 forintra emelkedett. Ez 75-szörös növekmény, mondhatnánk elég súlyos inflációt takar. A mézért kilónként 16,81 forintot kellett fizetni 1960-ban, ennek a felvásárlási ára 2023-ban 927 fo­rintra növekedett, azaz 55-szörösére drágult.

Az elnök megtette azt a szívességet, hogy számolásba fogott, és megmutatta mekkora növekmény lehetne reális a tojásnál, ha azonos szintet feltételezünk a tehéntejjel és a mézzel. Az egyik 75-, a másik 55-szörösére drágult, ennek az átlaga 66,4-szeres volna. Azaz a tojás ára a tejhez és a mézhez viszonyítva az árnövekedésben amazoknak csak a szűk kétharmadát érte el.