Az már bizonyos, hogy amikor kisebb a termésberakódás és emiatt nagyobb az alma mérete, könnyen kialakul a keserűfoltosság, általában a tárolás során. Azt is tudjuk, hogy azt a gyümölcs hiányos kalciumellátása váltja ki, nem mindegy azonban, mikor adagolunk pótlólag kalciumot.
Todd Einhorn, a MSU professzora több éves vizsgálatok alapján kiderítette, hogy nem elsősorban az alma mérete miatt alakul ki a hiánybetegség, hanem a gyümölcsnövekedés sebességétől függ egy kritikus időszakban. A keserűfoltosság a fatest működésével van szoros kapcsolatban. A fatest szállítja a vizet és az oldott tápanyagokat a növény minden részébe, így a gyümölcsbe is, viszont a káliumtól vagy a magnéziumtól eltérően a kalcium csak a fatestben mozog.
Alanyválasztással némileg lehet javítani a helyzeten, de az említett két fajta kimondottan hajlamos a keserűfoltosságra. Gyümölcsükben folyamatosan épül le a fatest, és bár idővel teljesen megszűnik a működése, az alma tovább nő, viszont nem jut el minden részébe a kalcium. A keserűfoltosságra nem hajlamos fajták esetében nem játszódik le ez a folyamat, a fatest a gyümölcshúsban és a héj alatti rétegekben is végig aktív marad.
Ez egyben azt is jelenti, hogy az ennél későbbi kalciumos lombtrágyázás sem hatásos, mert nem jut el a gyümölcsbe a tápelem. A felismerés óta azzal kísérleteznek, hogy hogyan lehet lassítani az alma növekedését a kritikus időszakban úgy, hogy a szüret idejére mégis elérje az optimális méretet.
Tovább folytatják a növekedési hormonokkal (auxin és abszcizinsav) kapcsolatos kísérleteket is, amivel reményeik szerint a fatest működését lehet befolyásolni.
A leghatékonyabbnak az IAA auxin és az abszcizinsav (ABA) bizonyult a kísérletekben. A hormonkezelést az egész fa kapta 30, 45 és 60 nappal a virágzás után, különböző töménységben. Az ABA koncentrációja 62,5, 125, illetve 250 ppm, az IAA koncentrációja 5, 10, 20 és 40 ppm volt a kísérletekben. Még nem jutottak végső eredményhez, ugyanis az időjárás és a környezeti körülmények erősen befolyásolják a hormonkezelés hatékonyságát. A naftilecetsav (NAA) például nem működött megfelelően New York államban a Cornell Egyetem vizsgálatai során, míg Washington államban jó eredményt adott, gyakorlatilag megszüntette a keserűfoltosságot a kezelt fákon.
Ajánljuk még:
