0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. február 7.

Véget értek a gazdatüntetések Szerbiában

A termelők felfüggesztették a tiltakozásukat, miután a tárcavezető garantálta, hogy a kormány törleszti idei adósságát, és hogy jövőre is megmarad a hektáronként 35 ezer dináros (125 000 HUF) területalapú támogatás.

Szerbiában nem kell cukor- és étolajhiánytól tartani

Annak ellenére, hogy a bő két hónapon át tartó aszály és trópusi hőség miatt az idei cukorrépatermés csak elvétve haladja meg a hektáronkénti 60 tonnát Szerbiában, az országban nem kell cukorhiánytól tartani – jelentették be a cukorgyárak képviselői. Szerbiában az idén 47 ezer hektáron termesztettek cukornövényt. Jelezték azt is, hogy

nem tervezik a cukor árának emelését annak ellenére sem, hogy a világpiacon tíz százalékkal emelkedett az ára.

Ezzel szemben az étolaj ára máris emelkedett, kiskereskedelmi ára literenként 160-193 dinár.

Szerbiában jelenleg 100 dinárba (345 HUF) kerül egy kiló cukor
Szerbiában jelenleg 100 dinárba (345 HUF) kerül egy kiló cukor

Almából is lesz elegendő

Bár az almaexportőrnek számító Szerbiában az almaültetvények többségét öntözik, a júliusi, augusztusi aszály miatt a termelők 30 százalékos terméskieséssel számolnak. A szerbiai almatermelők érdekvédelmi szervezetének adatai szerint országos szinten mintegy 375 ezer tonna termés várható. Biztató, hogy a termés az időjárási anomáliák ellenére elfogadható minőségű és a kiszállítás is beindult. Eddig 7800 tonna szerbiai almát sikerült a közel-keleti országokban értékesíteni, 7600 tonna került az Európai Unió piacára és 3265 tonna az Orosz Föderációba. A külföldön értékesített alma átlagára 0,87 euró kilogrammonként.

Növekedett a gólyák száma Szerbiában

A világban 1934 óta tízévente szerveznek gólyaszámlálást, Szerbia 1957-ben csatlakozott a nemzetközi akcióhoz. Eddig azonban még soha annyi gólyafészket nem számoltak össze az országban, mint az idén nyáron – hallottuk Balogh István amatőr ornitológustól, aki a múlt század hetvenes évei óta maga is részt vesz a gólyák összeszámlálásában. Az idei összeírásban 200 természetbarát vett részt déli szomszédunknál.

A Szerbiai Madártani és Madárvédelmi Intézet minap közzétett adatai szerint az elmúlt tavasz és nyár folyamán 1927 gólyafészket számoltak össze az országban. Ezek többsége, 1137 Vajdaság területén, 790 pedig a Szávától és a Dunától délre, szűkebb Szerbia hegyes-dombos vidékein található. A teljes számból 1597 fészek volt aktív, 202 pedig üres. 40 fészekben csak egy-két felnőtt egyedet figyeltek meg fióka nélkül, és közülük 88-nál nem tudták megerősíteni a fiókák jelenlétét.

Az ornitológusok szerint 4378 fiókát sikerült megfigyelniük, de a mostoha időjárás miatt nem mindegyik fiatal gólya érte meg a felnőttkort.
A legtöbb fehér gólyát egy helyen - 47-t - egy befejezetlen újvidéki építkezésen számolták össze a szakemberek
A legtöbb fehér gólyát egy helyen – 47-t – egy befejezetlen újvidéki építkezésen számolták össze a szakemberek

Tíz évvel ez előtt 1350 aktív gólyafészek volt az országban, 247-tel kevesebb, mint az idén. A korábbi időszakhoz képest még annyi változott, hogy az állattenyésztés visszaszorulása következtében a gólyapárok többsége ma már nem szalma és szénakazlak tetejére vagy házak kéményére rakja a fészkét, helyettük inkább a villanyoszlopokat választja – tájékoztatta a Magyar Mezőgazdaságot Balogh István.

Lopják a mezőgépeket Szerbiában!

A szerbiai belügyminisztérium adatai szerint az elmúlt 11 évben (2013 és 2023 között) 1697 traktor és mun­kagép lopásáról érkezett bejelentés. Az esetek 43 százalékában a nyomozás eredményre vezetett, elfogták a tolvajokat és a károsultak visszakapták munkaeszközeiket.

A legtöbb mezőgéplopás érdekes mód a nagyvárosok, Belgrád (277), Újvidék (159), Szabolcs (107) és Nagybecskerek (80) környékén történt.

A legtöbb mezőgépet 2014-ben csórták el, akkor nem kevesebb mint 284 gépet tulajdonítottak el a tolvajok. A rendőrségi adatok szerint évről évre csökken az ilyen jellegű bűncselekmények száma. Tavaly összesen 68 traktort és más mezőgépet loptak el az országban.

határon túli gazda AM

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: