Az éves borfogyasztás már annyival kevesebb, mint 12 év teljes magyar bortermése. Ilyenkor különösen fontos tudni mi mozgatja a fogyasztói szokásokat és merre tartanak a változások. Vajon miért épp a bor, a legegészségesebb alkoholtartalmú ital kiemelt célpontja az alkoholellenes lobbinak? A piac, a fogyasztói ízlés változása mellett, hogyan tudnak megfelelni a klímaváltozás, a környezetérzékenység és a gazdaságosság követelményeinek egyidőben a szőlő- és bortermelők? Milyen lesz a hazai és az EU szabályozási és támogatási rendszer? Ezekre a kérdésekre keresték a gyakorlati lépesben is megfogalmazható válaszokat a 23. alkalommal megrendezett András-napi Bormester Találkozón a somlói Tornai Pincészetben. A rendezvény második részében a hagyományoknak megfelelően átadták a „Somlóért” Tornai Endre Emlékdíjakat.

A találkozón a piaci trendek szakértői, a fogyasztói szokások ismerői és alakítói, a szőlészeti és borászati tudományok művelői, a teljes termékpálya – benne a kereskedelem – gyakorlati szakemberei és a kormányzat képviselői osztották meg egymással és a Balaton Borrégió termelőivel eredményeiket, ismereteiket és új információikat.

Dr. Andréka Tamás, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára előadásában kiemelte, hogy az agráriumban folyamatosak a hazai forrásokkal kiegészített EU támogatási kifizetések. A most futó pályázatokra jelentős (esetenként 5-7 szeres) a túljelentkezés, ami komoly innovációs és invesztíciós potenciálra utal az ágazatban.

A most záruló magyar elnökség alatt sikerült megállapodni, hogy import élelmiszer és élelmiszer alapanyag csak akkor lesz forgalomba hozható az Unió tagországaiban, ha annak előállítása teljes mértékben és igazoltan azonos előírások betartásával történik, mint ahogy az EU-n belüli termelők számára kötelező. Abban is egyezségre jutottak a tagországok agrárvezetői, hogy a jövőben is meg kell őrizni a közösségi támogatás volumenét és a több támogatási pillért.