A beporzás többféle módon történhet: sok növény képes az önbeporzásra, ehhez nincs szükségük külső segítségre. Emellett vannak szélbeporzásúak, valamint olyanok, melyek valamilyen más élőlény segítségével termékenyülnek meg. Leggyakrabban valamilyen rovar porozza be ezeket. Vannak azonban olyan szokatlan esetek, amikor repülő emlősök, rágcsálók, sőt, akár édesszájú ragadozók végzik el ezt a munkát.
Az állatok által beporzott növények esetében sok múlik a beporzást végző élőlényen. A Göttingeni Egyetem kutatása szerint azonban az beporzók általános támogatása nem feltétlenül jár a legjobb eredménnyel. Úgy gondolják, hogy a növényfajok vagy fajták esetében fontos megismerni a rájuk specializálódott beporzó fajok viselkedését. Fontos emellett a termesztett növények mintázatát is számba venni a tájban. Mindez igen fontos, tekintve
A kutatások eredményeképp kiderült például, hogy a méhek javítják a repcemag tápérték tartalmát a többszörösen telítetlen zsírsavtartalom és az összes olajtartalom növelésével. Az avokádó esetében is nő az olajtartalom és a termés tömege is, ha rovar porozza be – foglalja össze a Phys.org.
A Göttingeni Egyetem kutatócsoportja hangsúlyozza annak fontosságát, hogy figyelmet kell fordítani a beporzó faj, a növényfajta és az átvitt pollen sajátosságaira. Arra is oda kell figyelni, hogy ez az ökológiai hálózat hogyan befolyásolja a gyümölcs minőségét.
Például meghiúsulhat a különböző fajták közötti pollenátvitel, ha változik az ültetvények szerkezete. A termés minősége tehát nemcsak attól függ, hogy milyen fajú és mennyiségű aktív beporzó van, hanem attól is, hogy a különböző fajok térben és időben hogyan kerülnek egymással kapcsolatba.
Az állati beporzás hatása azonban nem mindig pozitív
Egy érdekes példa a tanulmányból a földi eper vagy szamóca esete.
A Darselect fajta esetében például az önbeporzású bogyók eltarthatósági ideje háromszor olyan hosszú, mint a rovarbeporzású Symphony termése. A Yamaska esetében pedig a szél- és önbeporzás esetén pirosabbak lesznek a gyümölcsök, azonban a Symphonynál nem. A bogyók minőségének vizsgálatakor kiderült, hogy a Korona és a Yamaska fajták profitálnak leginkább a méhek munkájából, míg a Darselect és a Symphony kevésbé.
Fotó: 용한 배, Pixabay
Egy magányos méhfaj, a vörös faliméh (Osmia bicornis) nőstényeinek nyomonkövetésével azt is megfigyelték, hogy a Sonata szamócafajta virágai több illatanyagot termelnek, mint a Honeoye vagy a Darselect, emiatt ezeket szívesebben látogatják a méhek.
„Áttekintésünk eredményei azt mutatják, hogy a jövőbeni kutatásoknak nem csak a mennyiségre, hanem sokkal inkább a termés minőségére kellene összpontosítaniuk. Hiszen a jobb tápanyag-összetétel a fogyasztók egészségének is kedvez” – hangsúlyozzák a szerzők, Teja Tscharntke professzor, Dr. Carolina Ocampo-Ariza és Dr. Wiebke Kämper, a Göttingeni Egyetem Funkcionális Agrobiodiverzitás és Agroökológia Csoportjának munkatársai. „Ez magában foglalja a keresztbeporzás elősegítését a kultúrnövények sokféleségének és a virágpor minőségének figyelembevételével. Emellett össze kell hasonlítani az önbeporzású és a keresztbeporzású fajták minőségét, és a termesztett területek és a környező tájat úgy kell kialakítani, hogy a beporzók a lehető leghatékonyabban mozoghassanak.” – tette hozzá.
