Kutatók vizsgálják például állatizsír-hulladék, nem ehető olajok és algákból nyert olajok alkalmasságát. A különböző gyümölcsmagokra csak nemrég figyeltek fel a szakemberek, így a kajszi, a szilva, a cseresznye és a meggy feldolgozása során keletkező hulladékot lehetne hasznosítani.
Világszerte 1,59 millió tonna meggy terem, a legtöbb, 297 ezer tonna Oroszországban, azután Lengyelország (184 ezer t), Ukrajna (180 ezer t), Törökország (177 ezer t) és Szerbia (164 ezer t) következik a legnagyobb termelők sorában.
Alapanyag van bőven
Számos formában dolgozzák fel a meggyet, és az átlagos körülbelül 15%-os gyümölcs–mag arányból következően az élelmiszeriparban 233 ezer tonna meggymag mehet veszendőbe a világon. Szerbiában 24 ezer tonnára becsülhető a meggymag mennyisége. Az olajat, fehérjéket és élelmi rostokat tartalmazó magbél aránya körülbelül 23%, a belőle kinyerhető olajmennyiség pedig az alkalmazott módszertől és a meggyfajtától függ. Száz gramm magbélből 17-42 gramm olajat lehet kivonni.

A meggymagból nyert olajban sok a telítetlen zsírsav mint a linolsav (27-49%), az olajsav (25-64%) és számottevő mennyiségben tartalmaz szabad zsírsavakat, amelyeket észterezni szükséges, mielőtt biodízelt lehetne készíteni belőle. A szerbiai Niši Egyetem kutatói megállapították, hogy a kalcium-oxiddal katalizált metanolízissel hatékonyan lehet átalakítani a kívánt zsírsav-metilészter formába a meggymagból nyert olajat. Azt is megvizsgálták, hogy mik a legkedvezőbb körülmények a folyamat során, amiből a legnagyobb hányadban lehet zsírsav-metilésztereket nyerni.
Az új biodízel fizikokémiai jellemzői megfelelnek az európai szabványnak: fajsúlya 862 kg/m3, kinematikai (100 °C-on mért) viszkozitása 4,24 mm²/s, cetánszáma 52. Gyulladáspontja 146 °C, ami lehetővé teszi, hogy biztonságosan tárolják és szállítsák.
A szerb kutatók összegzése szerint tehát a meggymagolaj ígéretes biodízel-alapanyag, gazdaságos és fenntartható üzemanyaggyártásra alkalmas. Nagy előnye még, hogy nemcsak új forrás a biodízelgyártáshoz, hanem közrejátszik a termelési költségek és a környezeti hatás csökkentésében: ipari hulladékból lehet értékes terméket nyerni.