0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. február 17.

Őshonos tiszafás a bükkösök árnyékában

Szentgál és Bánd települések határában, hatalmas bükkösök árnyékában egy különleges, a sziklaerdőket kedvelő örökzöld fafajt rejt magában az erdő.

A közönséges tiszafának a mai Magyarország területén csupán két őshonos előfordulási területe ismert, ezek egyike a Miklós-Pál-hegy oldalában megtelepedett Szentgáli tiszafás.

A 213 hektáros tiszafás 1951 óta természetvédelmi terület. Itt található hazánk legnagyobb tiszafaállománya, és több mint tízezerre tehető egyedszámával európai szinten is kiemelkedő. A nálunk ritka növénytársulást 3,9 kilométer hosszú, jól meghatározott tanösvény mentén ismerhetik meg a kirándulók.

Gyönyörű panoráma nyílik a tájra Tóni bácsi kunyhójától
Gyönyörű panoráma nyílik a tájra Tóni bácsi kunyhójától
A Dr. Majer Antal-kilátóta VERGA Zrt. építtette
A Dr. Majer Antal-kilátót a VERGA Zrt. építtette
Személygépkocsival Veszprém irányából Bánd településre érkezve, a temető mellett balra kell kanyarodni, és miután elérjük a fedett pihenőhelyet, célszerű gyalogosan továbbindulni.

A lejtős úton elhaladunk egy romos épület mellett, majd a VERGA Zrt. által építtetett gyalogoshídon, a Séd-patak fölött átkelve a tiszafást körülölelő kerítés széléhez jutunk. A patak folyásirányával szemben, a kerítés mellett gyalogolva elérjük a bejáratot, ahol ismertető tábla és pihenőhely várja a túrázókat. A meredek oldalon felvezető lépcsőn haladva elérjük az első állomást, ahol a környék, valamint a Miklós-Pál-hegy földtörténeti kialakulásáról olvashatunk. Azt a tényt, hogy 200 millió évvel ezelőtt ott még tenger hullámzott, a hegy kőzeteiben rejlő vastag héjú kagylók kőbélmaradványai bizonyítják. A következő állomástábla bemutatja a szűk ösvény mentén is megtapasztalt károkat az erdőben, és azok kiváltó okait.

Néhány 100 méter múlva elágazás következik, ahol a tanösvény főszereplőjével, a közönséges tiszafával (Taxus baccata) ismerkedhetnek meg a kirándulók.

A nyitvatermőkhöz tartozó faj kétlaki, vagyis a porzós és termős virágok külön egyedeken találhatók. A népi hiedelmekben a halál fájaként is nevezték, hiszen a növény minden része – kivéve a magköpenye – halálosan mérgező emberre és a páratlan ujjú patásokra.

Érdekesség, hogy a páros ujjú patások (szarvas, őz) gond nélkül hántják és csemegeként fogyasztják leveleit, friss hajtásait. A tiszafa rendkívül lassú növekedésű, nagyon hosszú életű és igen értékes fafaj. Fája gyantajáratokat nem tartalmaz, mégis igen illatos, sűrű rostszerkezetű és nagyon rugalmas. Felhasználása ma már nagyon korlátolt, mivel faanyaga igen szerény mennyiségben érhető el.

Egyedül az édeskés ízűhúsos magköpenye nem mérgező az emberre
Egyedül az édeskés ízű húsos magköpenye nem mérgező az emberre
Forrás: A Mi Erdőnk

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: